Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-07 / 9. szám
közügy A fogkrémekben előforduló adalékok hatásai: Cink-citrát: összehúzó, enzimgátló, lepedékoldó. Klór-hexidin: a leghatásosabb és a fogászatban legelterjedtebben használt antibakteriális anyag. Az ilyen vegyületet tartalmazó készítményt csak időszakosan használjuk, mert kávé, tea, de esetenként más élelmiszer fogyasztásakor is elszínezheti a fogakat. Mikroszemcse: szilícium alapú, jó tisztítóhatású, lágy csiszolóanyag, amely a fogzománc károsítása nélkül éri el a megfelelő dörzshatást. Stroncium-klorid, kálium-klorid: csökkenti a fogak túlérzékenységét. Szódabikarbóna: lúgos kémhatású, szervetlen só, amelynek fehérítő hatása régóta ismert. Rendszeres használatával visszanyerhető a fog eredeti fehérsége. Triclosan vagy irgasán: antibakteriális hatásúak. Szorbit, xylit: elsősorban gyermekfogkrémekben használt cukorpótló vegyület. Gyógynövénykivonatok: Citromfű: nyugtató hatású. Hamamelisz: összehúzó, vérkeringést élénkítő, vérzéscsillapító. Kamilla: nyugtatólag hat a gyulladt fogínyre. Martilapu: elősegíti a szövetek gyógyulását, védi az érzékeny nyálkahártyát az irritációtól. Rozmaring: vérkeringést serkentő, összehúzó hatású. Vérontófű: gyulladáscsökkentő, fogínyerősítő. Zsálya: erősíti az ínyt, fertőtlenítő, keringést fokozó, élénkítő hatású. Ha tehetjük, minden étkezés után, de legalább reggel és este mossunk fogat. Megfelelő fogápolás mellett egy felnőtt havonta nagyjából egy tubus fogkrémet és egy-két havonta egy fogkefét fogyaszt el. Ha ennél „takarékosabbak" vagyunk, valamit nem jól csinálunk. A helyes fogmosás mellett minden korosztály számára ajánlott félévenként felkeresni a fogorvost. Nem mindegy, mi áll a tubuson Akárcsak az élelmiszerekre, a szépségápolási cikkekre, illetve a vegyi anyagokra, a fogkrémekre is igaz, hogy a csomagolásán fel kell tüntetni bizonyos adatokat és információkat, éspedig a gyártó vagy forgalmazó nevét és pontos címét a fellelhetőség miatt. Emellett a töltési térfogatot, az összetevők felsorolását, amely az allergiát okozó komponensek kiszűrése miatt fontos, valamint az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet engedélyszámát, amely igazolja, hogy a termék egészségügyi szempontból megfelel. Tejfogak ápolói Bár a gyermekfogkrémek összetétele hasonló a felnőttekéhez, a tejfogak ápolását semmiképpen nem tanácsos a jellemzően mentolos, a kicsik számára „erős" felnőtt fogkrémekkel elkezdeni. A gyermekekkel a fogmosást meg kell szerettetni, ezt célozzák mostanában a jóízű, csillámló, színes, különböző alakban kinyomható zselék, többszínű, csíkos krémek, melyek tubusán kedves figurák, illetve az aktuális rajzfilmsztárok másai díszelegnek, akárcsak a fogkeféken. A kisgyermekek minden esetben szülői felügyelet mellett mossanak fogat. Alternatív fogápolás Aki a vegyszereket elutasítja, számos természetes fogápoló szer mellett is dönthet. A nátrium-fluorid egyes vélekedések szerint nagy mennyiségben irritáló hatású és károsíthatja az ideg- és az emésztőrendszert is. A fogkrémekben emellett előfordulhatnak etanol, formaldehid, ammónia, titán-dioxid, mesterséges ízesítő- és színezőanyagok, amelyek vagy a szervezetre, vagy a környezetre, vagy mindkettőre károsak. A fogfehérítő hatású titán-dioxid gyártása például savas melléktermékekkel terheli a vizeket, ezért is célszerű természetes anyagokkal helyettesíteni a vegyszereket. Az ínyápolás céljára jó szolgálatot tesznek a nyers zöldségek, amelyek ropogtatása az egészségnek is jót tesz. Fél teáskanálnyi sóból és fél liter vízből készíthetünk szájöblítőt. A kétszer ilyen töménységű oldattal enyhíteni lehet a fogászati beavatkozás utáni ínyfájdalmat, de torokgyulladás, torokfájás esetén is kitűnő. Házilag készíthetünk fehérítő hatású fogpasztát két púpozott kiskanál szódabikarbónából és egy kiskanál citromléből vagy vízből. Ha egy csepp fodormentaolajat is keverünk bele, finomabb lesz. Ezt a pasztát 3-4 havonta alkalmazzuk fogfehérítő helyett. (Cikkünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata segítségével készült.) hidlao.net hídlap 37
