Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-07 / 9. szám
A Szent Tamás prépostság históriája Esztergom felfedezése, avagy a hely története Esztergom, mint a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne számos kor tanúbizonyságát rejti. Mindezt hétről hétre helyi história rovatunk is bemutatja, melyben ezúttal a Szent Tamás-hegy egykori - kálváriája, kis kápolnája, illetve névadójának története után - prépostságának történetét adjuk közre Horváth István múzeumigazgató és régész segítségével. E sztergom 972-től uralkodói, 1001-től királyi székhely, valamint az ország gazdasági-, egyházi-, kulturális életének központja volt a 13. század közepéig. Az 1242-es tatár pusztítás után a királyi székhely azonban végleg Budára költözött, Esztergom viszont, mint egyházi központ továbbra is az ország jelentős városai közé tartozott. 1526-ban a török elleni mohácsi csatában 1500 lovasa élén elesett az esztergomi érsek is, de a várost végül csak 1543-ban maga Szulejmán szultán foglalta el pusztító ostrommal. Ettől kezdve lett Esztergom a török birodalom legfontosabb északnyugati erődítménye, török végvára a Duna folyam völgyében. A törökök oldaláról a Nyugat elleni támadások egyik fő kiinduló pontja volt, illetve a keresztények oldaláról nézve Buda és Magyarország felszabadításának kulcspontja. 1543-tól, tíz év megszakítással (1595-1605 között, amikor visszafoglalták), 1683-ig, tehát kereken 130 éven át volt török kézben. A visszafoglalásáért vívott számos ostrom során a középkori város szinte teljesen megsemmisült, épületei romba dőltek csupán a vár és az alatta fekvő Víziváros erődítményei maradtak meg részben. A török kiűzése utáni város jórészt a régi romjain, de kisebb területen épült újjá. A középkori városról írott adatok, oklevelek, krónikák és régészeti kutatások, alapfalak, kőfaragványok, valamint egyéb régészeti leletek tanúskodnak. így egyebek közt arról, hogy a város területén az érsekség és főkáptalan mellett három prépostság volt Esztergomban. Mint egyházi központban sok szerzetesrend telepedett meg a városban, egyes források tíz kolostorról is szólnak. A különböző városrészeknek emellett olykor több temploma is volt, így ösz- szességében a középkori Esztergomban harmincnyolc templomról vannak adataink, melyek közül eddig huszonegynek sikerült a maradványait azonosítani. Ezek közé tartozott az említett három prépostság egyike: a Szent Tamás prépostság is. Felmerül a kérdés: mikor, és miért épült itt templom Becket Szent Tamás tiszteletére? A kérdésre - főleg Györffy György kutatásai alapján - rövid a válasz: az 1170-ben meggyilkolt, és 1173-ban már szentté avatott Tamás érsek tisztelete gyorsan elterjedt Európában. Angliában 1185-ben Balduin canterbury-i érsek tervezett prépostságot, illetve társas káptalant alapítani emlékére a Canterbury melletti Hackingtonban, ahová a mártír hamvait is át akarták helyezni. Ez azonban különböző okok miatt elmaradt. Ezzel szemben egy 1191. évi adat arról szól, hogy az esztergomi Becket Szent Tamás prépostság megkapta a pesti vásárvám felét, eszerint tehát ekkor már állnia kellett itt a Szent Tamás-templomnak. A korai magyarországi építést és Becket korai helyi tiszteletét több dolog is bizonyítja. Ezek között az egyik legfontosabb érv, hogy az esztergomi érsekségnek voltak kapcsolatai a korabeli angol egyházzal. Kutatóink úgy tartják, hogy Lukács esztergomi érsek (1158- 81) és Becket Tamás párizsi tanulmányaik idejéből személyesen is ismerték egymást. Mindemellett tudjuk, hogy Lukács az 1156 előtti években Párizsban végezte tanulmányait, ahol az angol Girardus Puellánál tanulta a kánonjogot, majd érseksége idején Beckethez hasonló keménységgel védelmezte egyházának jogait a királlyal szemben. Becket Szent Tamás tiszteletének korai magyarországi elterjedését igazolják továbbá a régi Magyarország területén szép számmal előforduló templomi patrocíniumok, illetve az ezekből keletkezett helységnevek egy része is. Egy 13. század végi bolognai dokumentum, valamint egy 1510-ből, másolatban fennmaradt magyar nyelvű Margit-legenda pedig arról tudósít, hogy Árpád-házi Szent Margit kedvelt olvasmányai közé tartozott Becket legendája, Becket Tamás volt ugyanis a példa Margit számára. A Becket Szent Tamás-prépostság egy 1285. évi oklevél említése szerint, mint az érsekség egyik kisebb káptalanja működött a 12. század végétől 1543-ig, Esztergom török elfoglalásáig. Történetéről középkori oklevelek, egyéb írott források tanúskodnak. Prépostjait és kano- nokjait 1209-től az esztergomi főkáptalan tagjai sorában említik. A társas káptalan hat kanonokból állt, akik minden vasár- és ünnepnapon énekes misét és vesperást tartottak, hét közben pe- dig egy „hetesnek” naponta kellett misét mondania a Szent Tamás-templomban. Prépostja a főkáptalanba tartozó préposPöltl Zoltán 26 hídlap hidlap.net
