Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-07 / 9. szám

A Szent Tamás prépostság históriája Esztergom felfedezése, avagy a hely története Esztergom, mint a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne számos kor tanúbizonyságát rejti. Mindezt hétről hétre helyi história rovatunk is bemutatja, melyben ezúttal a Szent Tamás-hegy egykori - kálváriája, kis kápolnája, illetve névadójának törté­nete után - prépostságának történe­tét adjuk közre Horváth István múze­umigazgató és régész segítségével. E sztergom 972-től uralkodói, 1001-től királyi székhely, valamint az ország gazdasági-, egyházi-, kulturális életének központja volt a 13. század közepéig. Az 1242-es tatár pusztítás után a királyi székhely azonban végleg Budára költö­zött, Esztergom viszont, mint egy­házi központ továbbra is az ország jelentős városai közé tartozott. 1526-ban a török elleni mohácsi csatában 1500 lovasa élén elesett az esztergomi érsek is, de a várost vé­gül csak 1543-ban maga Szulejmán szultán foglalta el pusztító ostrom­mal. Ettől kezdve lett Esztergom a török birodalom legfontosabb északnyugati erődítménye, török végvára a Duna folyam völgyében. A törökök oldaláról a Nyugat elleni támadások egyik fő kiinduló pontja volt, illetve a keresztények oldaláról nézve Buda és Magyarország felsza­badításának kulcspontja. 1543-tól, tíz év megszakítással (1595-1605 között, ami­kor visszafoglalták), 1683-ig, tehát ke­reken 130 éven át volt török kézben. A visszafoglalásáért vívott számos ostrom során a középkori város szinte teljesen megsemmisült, épületei romba dőltek csupán a vár és az alatta fekvő Víziváros erődítményei maradtak meg részben. A török kiűzése utáni város jórészt a régi romjain, de kisebb területen épült újjá. A középkori városról írott adatok, ok­levelek, krónikák és régészeti kutatá­sok, alapfalak, kőfaragványok, valamint egyéb régészeti leletek tanúskodnak. így egyebek közt arról, hogy a város területén az érsekség és főkáptalan mel­lett három prépostság volt Esztergom­ban. Mint egyházi központban sok szer­zetesrend telepedett meg a városban, egyes források tíz kolostorról is szólnak. A különböző városrészeknek emellett olykor több temploma is volt, így ösz- szességében a középkori Esztergomban harmincnyolc templomról vannak ada­taink, melyek közül eddig huszonegynek sikerült a maradványait azonosítani. Ezek közé tartozott az említett há­rom prépostság egyike: a Szent Tamás prépostság is. Felmerül a kérdés: mi­kor, és miért épült itt templom Becket Szent Tamás tiszteletére? A kérdésre - főleg Györffy György kutatásai alap­ján - rövid a válasz: az 1170-ben meg­gyilkolt, és 1173-ban már szentté ava­tott Tamás érsek tisztelete gyorsan el­terjedt Európában. Angliában 1185-ben Balduin canterbury-i érsek tervezett prépostságot, illetve társas káptalant alapítani emlékére a Canterbury mellet­ti Hackingtonban, ahová a mártír ham­vait is át akarták helyezni. Ez azonban különböző okok miatt elmaradt. Ezzel szemben egy 1191. évi adat arról szól, hogy az esztergomi Becket Szent Tamás prépostság megkapta a pesti vá­sárvám felét, eszerint tehát ekkor már állnia kellett itt a Szent Tamás-temp­lomnak. A korai magyarországi építést és Becket korai helyi tiszteletét több do­log is bizonyítja. Ezek között az egyik legfontosabb érv, hogy az esztergomi ér­sekségnek voltak kapcsolatai a korabeli angol egyházzal. Kutatóink úgy tartják, hogy Lukács esztergomi érsek (1158- 81) és Becket Tamás párizsi tanulmá­nyaik idejéből személyesen is ismerték egymást. Mindemellett tudjuk, hogy Lukács az 1156 előtti években Párizs­ban végezte tanulmányait, ahol az an­gol Girardus Puellánál tanulta a kánon­jogot, majd érseksége idején Beckethez hasonló keménységgel védelmezte egy­házának jogait a királlyal szemben. Becket Szent Tamás tiszteletének ko­rai magyarországi elterjedését igazol­ják továbbá a régi Magyarország terüle­tén szép számmal előforduló templomi patrocíniumok, illetve az ezekből kelet­kezett helységnevek egy része is. Egy 13. század végi bolognai dokumentum, vala­mint egy 1510-ből, másolatban fennma­radt magyar nyelvű Margit-legenda pedig arról tudósít, hogy Árpád-há­zi Szent Margit kedvelt olvasmá­nyai közé tartozott Becket legendá­ja, Becket Tamás volt ugyanis a pél­da Margit számára. A Becket Szent Tamás-prépostság egy 1285. évi oklevél említése sze­rint, mint az érsekség egyik kisebb káptalanja működött a 12. század végétől 1543-ig, Esztergom török elfoglalásáig. Történetéről közép­kori oklevelek, egyéb írott források tanúskodnak. Prépostjait és kano- nokjait 1209-től az esztergomi fő­káptalan tagjai sorában említik. A társas káptalan hat kanonokból állt, akik minden vasár- és ünnepnapon énekes mi­sét és vesperást tartottak, hét közben pe- dig egy „hetesnek” naponta kellett misét mondania a Szent Tamás-templomban. Prépostja a főkáptalanba tartozó prépos­Pöltl Zoltán 26 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents