Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-28 / 8. szám
esztergom Ökoteológiai konferencia: a hívő ember felelőssége A lelkek sivataga ISS A „Felelősségünk a teremtett világért" - címmel rendeztek háromnapos, környezetvédelemmel foglalkozó egyházi rendezvényt múlt hét végén Esztergomban, a Szent Adalbert központban. A z eseményen röviden csak ökoteológiának nevezett szellemi irányzat „a hívő ember teremtett világ iránt érzett felelősségéről szól”, ezt hangsúlyozták a jelenlévő vezetők, Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, Jean-Arnold de Clermont az Európai Egyházak Konferenciájának elnöke, valamint Ansztáziosz, Tirana és Albánia ortodox elnöke is. A három napig tartó konferencián az Európai Egyházak Konferenciájának és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának közös bizottsága számos nézőpontból közelítette meg a környezetvédelmet. Az eszmecsere keretében a konferencia résztvevői megállapították, hogy az ökológiai válság önmagában már egy mélyebb lelki válság következménye. Egyetértés övezte XVI. Benedek pápa szavait, miszerint „a sivatagok azért növekednek a világban, mert a lelki sivatagok is hatalmas méretet öltenek”. A bizottság reflektált a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a teremtett világgal kapcsolatban kiadott körlevelére is. Ebben arról olvashatunk, hogy „A relatív antropocentrikus elméletek közé sorolható az úgynevezett isteni adomány modellje is, amely már nem pusztán a filozófiai gondolkodás területéhez tartozó etikai modell, hanem a zsidó-keresztény hagyomány alapján álló ökológiai teológia, vagyis a teremtett világra történő teológiai reflexió. Itt a teremtett világgal szembeni erkölcsi felelősség alapja az a hitbeli meggyőződés, amely a természeti környezetet Isten ajándékaként ismeri fel, ami az emberre van bízva. Ez a környezetetika távolságot tart az erős antropocentrizmus arrogáns magatartásától, és ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ember természet felett gyakorolt uralma nem korlátlan”. A konferencián résztvevők elfogadták, hogy emberként szükségünk van arra, hogy a teremtett világ őrzőinek és ne kihasználóinak tekintsük magunkat. A bizottság ezt követően megbeszélést folytatott arról is, hogy az európai egyházaknak maguknak is felelősséget kell vállalniuk a teremtett világgal szemben, különösen azzal, hogy csökkentik a környezetszennyezést. I. Dimitriosz pátriárka húsz évvel ezelőtt egy enciklikában javasolta először, hogy Európa és az egész világ egyházai jelöljenek ki egy napot a teremtés napjának. Erre emlékezve az egyházközi bizottság szükségét érezte megerősíteni a nagyszebeni ökumenikus nagygyűlés törekvését, hogy a szeptember 1. és október 4. közötti időszak legyen annak az ideje, amikor Istennek a teremtésben megmutatkozó jóságát szemléljük, védjük és ünnepeljük. Az Esztergomban megtartott nemzetközi egyházi rendezvény résztvevői az európai intézmények időszerű kérdéseivel - Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa tevékenységeivel - is foglalkoztak. Ennek keretében megvitatták a lisszaboni szerződés 17. cikkelyét, az adatvédelmet, a vasárnapnak mint pihenőnapnak a védelmét és a közelgő parlamenti választásokat. Piotr Mazurkiewicz, az unió püspöki tanácsának főtitkára hangsúlyozta, hogy a válság légköre érezhető az unió tagállamaiban, szerinte intézményi válság van amiatt, hogy több országban nehézkes a lisszaboni szerződés jóváhagyása; hat- ványozódik és minden tagállamot érint a pénzügyi válság, valamint a háttérben meghúzódik egy környezeti válság is, amely ellen a Nemzetközi Klímaváltozási Konferencia is megpróbál tenni. Végül a résztvevők megállapították, hogy az egyházaknak Európa-szerte arra kell törekedniük, hogy jó irányba befolyásolják az ENSZ Koppenhágában idén decemberben tartandó klímakonferenciáját. hidlap.net hídlap 21
