Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-02-28 / 8. szám
cégér Magyar boltban magyar(?) termék Ha a hazai áruházláncok vezetői is rábólintanak, a nagyobb szupermaketekben hamarosan döntő többségben magyar élelmiszerek és mezőgazdasági termékek közül válogathatunk. A Tesco termékskáláját tehát nem rendezné át drasztikusan az intézkedés, éppen ezért Hackl Mónika úgy véli, a szerződéskötés után rövid időn belül teljesíteni tudja az áruházlánc a kormányzati elvárásokat. A kormány legalábbis előrehaladott tárgyalásokat folytat a hazai üzletláncok képviselőivel annak érdekében, hogy a hipermarketek polcain döntő többségben (80 százalékban) magyar élelmiszerek és mezőgazdasági termékek legyenek. Hackl Mónika, az angol tulajdonú Tesco Globál Áruházak Zrt. szóvivője lapunk kérdésére megerősítette a hírt. Mint mondta, az országunkban 145 áruházzal rendelkező hálózat közvetetten, az Országos Kereskedelmi Szövetség által vett részt az egyeztetésen. Álláspontjuk közel áll a kabinetéhez, hiszen az itt kapható élelmiszerek többsége már ma is hazai termelőktől származik.„Üzletpolitikánk is azt diktálja, hogy az importőrök helyett, ahogyan eddig is, a honi termelőket és viszonteladókat részesítsük előnyben, ha megfelelő feltételekkel tudnak szállítani" - hangsúlyozta a kommunikációs vezető, hozzáfűzve, emellett szól, hogy a hazai beszállítók esetében a kereskedelmi kultúra, közeg megegyezik és természetesen nyelvi nehézségek sincsenek. „Mindezek ellenére kínálatunkat elsősorban a vásárlók igényeihez kell igazítanunk. Kiemelten fontos számunkra, hogy kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű termékkel állhassunk vevőink rendelkezésére - összegezte a szóvivő. Garantált származás? Az elmélet csábító, de mit nevezünk ma magyar terméknek? - tettük fel a kérdést a hangzatos miniszterelnöki bejelenéssel kapcsolatban Kati Attilának. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője kifejtette, arra, hogy mi minősül kizárólagosan hazai produktumnak, ma még nem létezik egyértelmű szabályozás, csak indirekt megközelítéssel határozható meg. Eszerint a származási hely megnevezése nem lehet megtévesztő. Egy „ízig-vérig" magyar áru esetében a termelési, a gyártási, és feldolgozóipari folyamat is hazánkban történik. Kati Attila hozzátette: amennyiben csak egy résztevékenység történik Magyarországon, akkor kaphatja meg az élelmiszer a Made in Hungary jelzést, ha a terméket érdemileg befolyásoló utolsó beavatkozás, feldolgozási tevékenység nálunk történt. Ennek a feltüntetése mindenképpen a gyártó feladata. Egy távol-keleti áru semmiképp sem minősül magyar terméknek, még akkor sem, ha itt csomagolják. Azt azonban már a fogyasztóvédők dolga lesz kideríteni, a honi raktárakban átcímkézett, ki tudja hol és mikor gyártott termékek vajon tényleg megérdemlik-e a jól csengő„Magyar Termék" elnevezést? KONTÁROK ELLEN VÉDENEK Pereg a vakolat, beázik a fal, billeg a járólap. Csak néhány példa, amellyel akkor találkozunk, ha nem szakmáját magas színvonalon űző szakemberrel dolgoztatunk lakásunk felújítása során. A kontár munka ellen alig van védelem, hiszen ezek a vállalkozók legtöbbször nem vállalnak garanciát. Az Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete (ÉFE) ezért olyan minősítési rendszer életbeléptetését tervezi, amely segítségével a magánszemélyek és a közületek is ellenőrizni tudják az iparosokat. A nyilvántartásba azok az építési cégek és magánvállalkozások kerülhetnek be, akik nem szerepelnek az ÉFE panaszlistáján és vállalják, hogy az egyesület által támasztott jogi-, gazdasági- és szakmai elvárásoknak megfelelnek. A tervek szerint még idén bevezetendő nyilvántartásról bővebb információt a www.efeonline.hu honlapon kaphatnak az érdeklődők. VÉGE A NAPI STANDOLÁSNAK Hétfőn eltörölte az Ország- gyűlés a február elsejével bevezetett napi standolást, helyette a havonkénti italleltárt vezették be. A szabály életbeléptetését a pénzügyi tárca azzal indokolta, hogy csak így tudják megakadályozni, hogy „pancsolt" szeszesitalokat mérjenek a vendéglátóhelyeken. Az Országgyűlés ezenkívül leszavazta a 250 ezer forint feletti készpénzkifizetések tilalmát és enyhített a szintén a hónap elején életbe léptetett házipénztári szabályokon is. LERÖVIDÜLT MUNKAHÉT Március elsejétől rövidített, négynapos munkahetet vezet be a dán tulajdonos a szivattyúkat és villanymotorokat gyártó Grundfos két tatabányai és egy székesfehérvári gyárában. A cég vezetése a döntést azzal indokolta, hogy a válság a vállalatot is utolérte, megrendelésük húsz százalékkal visszaesett. A bevételkiesést azonban nem létszám- leépítéssel kívánják orvosolni, hanem a három hónapos időtartamra terve- zett„rövidhetes" munkarenddel. hidlap.net hídlap 13 Összeállította: Bakos Mónika
