Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-02-07 / 5. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Egy város hálából szobrot emelt I mmaculata, másnéven Pestis Madonna. így hívjuk a beve­zetőben idézett szobrot, mely a Mindszenty téren található és akár szoborcsoportnak is te­kinthetjük, hiszen nem egyetlen alak, hanem több figura ábrázo­lása. A művet 1740-ben állítot­ták, mégpedig annak emlékére, hogy a Víziváros polgársága meg­menekült az 1739-es pestisjár­ványtól. Ezen vész pusztításától való menekvés, netán érintett­sége miatt, sok magyar telepü­lés emlékezett meg köztéri szob­rok, emlékművek, templomok, kápolnák felállításával ar­ról az évről. Érdekes, hogy míg az esztergomi Vízivá­ros megmeneküléséért há­lából emelt mementót, ad­dig például a pestisjárvány átélése miatt Bátaszéken kápolnát, Biatorbágyon Szentháromság-szobrot, Tárnokon és Szekszárdon ugyancsak kápolnát épí­tettek. Az Esztergomban talál­ható emlékmű alkotójáról nincs adat, de a felújítás évszámai fel­lelhetők: 1786,1855,1889,1934 és legutóbb 1999. Az alkotáshoz, két lépcsőfok vezet, melynek kör­nyezete is igen míves, kovácsolt­vas ráccsal, illetve kő mellvéddel kerített területen, két egymásra helyezett, párkánnyal és lábazat­tal védték a készítők a szobrot. A szép kidolgozást emeli az öntött­vas rács, melynek közepén két kandeláber között kétszárnyú öntöttvas ajtó látható. Az alkotás részleteinek vizsgálatára több időt is ér­demes szánni, hiszen minden elem egy- egy újabb történet illusztrációja. A szo­bor alsó részén, ahol a legszélesebb, ott kartus, azaz gazdag díszítésű keretező ornamentika látható. Ennek közepén la­tin felirat olvasható. Innen tudjuk a szo­borállítás okát és évszámát, valamint a felújítások esztendeit is. A mű „első emeletén három alakot láthatunk, bal­szélen Borromei Szent Károlyt, akit szé­les karimájú papi kalapban és papi öltö­zékben, kezében bottal ábrázolt az egy­kori mester. Ezzel átellenben Padovai Szent Antal figurája áll, aki kezében a gyermek Jézust tartja. E két alak között, egy kicsiny barlangban fekvő, jobb kö­nyökére támaszkodó nőalak, Szent Ro­zália látható, bal kezében kereszttel. Az alkotás második szintjének talapzati ré­sze volutába csavarodó végei felett is­mét két férfialak látszik. Az északi olda­lon a félmeztelen, fához kötözött Szent Sebestyén, a déli oldalon pedig egy pász­tor, bal lábánál kutyával. Ez a figura a kutatókat megosztja, tán ruhája alapján egyesek szerint Szent Vendelt - a pász­torok, juhászok védőszentjét - míg má­sok szerint Szent Rókust - a pestisesek védőszentjét - ábrázolja. A két szent kö­zött felfelé keskenyedő pillér áll, mely­nek alsó részét felhők között lebegő két puttófej díszíti. Az oszlop tetején látha­tó, a névadó Immaculata, avagy a „Pestis Madonna”, mely figura glóbuszon áll, és a hasonló ábrázolásokkal egyező módon a Sátánt jelképező kígyóra tapos, miköz­ben kezét imára kulcsolja. Mária feje fe­lett glória, mögötte pedig a dicsőséget szimbolizáló sugárkoszorú emeli az al­kotás fényét. Helytörténeti rovatunkban többnyi­re Esztergom híres, neves épületei­ről meséltünk eddig olvasóinknak. A kevés kivétel a köztéri szobroké volt, és így lesz ez ezúttal is. Ha egy kellemes esztergomi sétára fáj a fo­gunk, akkor ne hagyjuk ki a Vízivá­rosban lévő Mindszenty teret, me­lyen számos szép, műemléki épület mellett egy nagyméretű szobor áll, az Immaculata. Mai történetünk erről az alkotásról lebbenti fel a fátylat. Pöltl Zoltán 32 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents