Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-01-31 / 4. szám

közügy fonalak az étel egészét átszövik, a bennük lévő mérgező anya­gok pedig sem hőkezeléssel, sem más úton nem inaktiválhatók. Ha már nem sikerült elkerülni a penészgombák kialakulását, saj­nos a penészes ételt ki kell dobni. A higiéniai- és élelmiszerbiztonsági előírások betartása esetén szinte kizárt, ám elméletben előfordulhat, hogy helytelen tech­nológia, vagy hőkezelés utáni fertőződés következtében élelmi­szerek által vírusos betegségek támadják meg az embert. A paraziták, élősködők, a test belsejében, illetve a test felszí­nén élő egysejtűek, férgek, ízeltlábúak, amelyek különféle be­tegséget okozhatnak, elvonják a szervezettől a tápanyagokat, megtelepedésükkel, vándorlásukkal, szaporodásukkal mecha­nikai károsodást, illetve gyulladást idézhetnek elő, anyagcsere- termékeik révén pedig allergiát is eredményezhetnek. juthatnak veszélyes vegyszerek a napi betevőbe. Vizsgálatok bebizonyították, hogy a forgalmas főútvonalak melletti nehézfémmel szennyezett szántóföldről származó ta­karmánnyal etetett szarvasmarha belsőségeiben és húsában felhalmozódik a mérgező fém, amit kellő ellenőrzés hiányában a fogyasztó megvásárol és elfogyaszt. A nehézfémek mellett az aromás szénhidrogének, a poliklórozott bifenilek, a nitrát, illetve nitrit, valamint a radiokatív szennyezők jelentenek veszélyt. Modern veszélyek A tudomány fejlődése nem kerülheti el a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart sem, és mint minden újításnak, valószínűleg a legújabb biotechnológiai eljárásoknak is van hátulütője. Földi halandó nehezen tudja megítélni, hogy a génmanipu­lált (transzgénikus, GMO) élelmiszerek mekkora és milyen jelle­gű veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A „génmanipulá­lás" során magas hozamú, ellenálló növények termelése céljából a növényi szervezet genetikus állományából az átvinni kívánt tu­lajdonságot hordozó gént beépítik egy másik szervezet gene­tikus állományába. Ennek a természet rendjébe való durva be­avatkozásnak az immunrendszer védekezőképességének csök­kenése, illetve allergiás reakciók kialakulása lehet az ára. Egy másik aggasztó módszer, az eltarthatóság növelésére és a mikrobiológiai szennyezettség csökkentésére, az élelmiszerek ionizáló energiával való besugárzása. A főként szárított élelmi­szereknél, teáknál, fűszereknél használt technológiáról egyelő­re nem tudják, hogy milyen esetleges károkat okozhat az ember egészségében. (Cikkünk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság segítségével készült.) Vegyi szennyeződések Az élelmiszerek vegyszerszennyeződése rendkívüli veszélyt je­lent, mégis többnyire találgatásokat, rémhíreket hallani róla. Vannak ugyan olyan kémiai ártalmak, amelyek tünetei rövid időn belül jelentkeznek, ám súlyosabb és ijesztőbb a szervezetbe ke­rülve lassan, hosszan tartó felhalmozódás és beépülés következ­tében megbetegítő kemikáliák hatása. Egyre több tudományos kutatás támasztja alá azt a gyanút, hogy bizonyos vegyszerek hozzájárulhatnak rosszindulatú daganatok, autoimmun-, illetve a legfurcsább egyéb krónikus betegségek kifejlődéséhez, de azt sajnos nem tudhatjuk, hogy az általunk éppen megvásárolt élel­miszerbe milyen vegyi anyag kerülhetett különféle növényvédő szerek útján, vagy helytelen feldolgozási technológia, illetve a környezeti hatások révén. Azt sem sejthetjük, hogy ezek hosz- szabb távon milyen károkat okoznak majd szervezetünkben. A mezőgazdaságban használt rovarölők, gombaölők, gyom­irtók, illetve az állattartásban alkalmazott gyógyszerek, antibio­tikumok, hormonok és egyéb tápok helytelen és túlzott alkal­mazása, illetve a lebomlási idő előtti feldolgozás esetén a zöld­ségek, gyümölcsök, húsok, tojás, tej és tejtermékek közvetlen elfogyasztása jelent veszélyt az egészségre. A termelés, feldol­gozás, szállítás és csomagolás műveletei során is számos alka­lommal szennyeződhet a nyersanyag, a félkész- és késztermék, ha például nem tartják be a karbantartási és technológiai elő­írásokat. A nem megfelelő, korszerűtlen fém gépekből és esz­közökből nikkel, réz, ón és egyéb nehézfémek kerülhetnek az élelmiszerbe, a műanyag eszközökből, csomagolóanyagokból egyebek mellett rákkeltő dioxin oldódhat ki, illetve a tisztítósze­rek maradékai is mérgezési forrást jelentenek. Ha a termelés és a gyártás során minden a legnagyobb körül­tekintéssel zajlik, a környezet káros hatásai miatt még mindig VA LEÓM ED ULTRAHANGVIZSGÁLATOK VÁRAKOZÁS NÉLKÜL! A Valeomed Diagnosztikai Centrumban az ultrahangrdiagnosztikai vizsgálatok mellett új szakrendelések indultak: Nőgyászat: Dr. med. habil. Berbik István szülész-nőgyógyász osztályvezető, megyei szakfelügyelő főorvos Bejelentkezés: 30/93-49-727 Kardiológia: Dr. Dinnyés József belgyógyász, kardiológus osztály- vezető, megyei szakfelügyelő főorvos Dr. Ámon György belgyógyász, kardiológus adjunktus Ultrahang-diagnosztika: •Áttekintő hasi és kismedencei ult­rahangvizsgálatok • Pajzsmirigy és nyaki lágyrészek ultrahangvizsgá­lata • Nyaki erek színes duplex vizsgálata • Hasi erek, alsó és felső végtagi artériák és vénák duplex ultrahangvizsgálata • Felületes lágyrészek, izmok, ízületek ultrahangvizsgálata • Újszülött és csecsemő szűrővizsgálatok - Szív­ultrahang • Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatok • Emlőultrahang • Szülész­eti ultrahangvizsgálatok, „genetikai" szűrés, „BABAMOZI"* Szűrővizsgálatok Kellemes környezetben, a legmodernebb technológiával dolgozó, ta­pasztalt szakorvosok magas színvonalú szolgáltatásokkal állnak az Ön rendelkezésére. Cím: 2531 Tokod, Kossuth Lajos út 91/b. Bejelentkezés, további információ: 30/46-46-583 web: www.valeomed.hu e-mail: valeomed@invitel.hu hidlap.net hídlap 41

Next

/
Thumbnails
Contents