Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-31 / 4. szám
helyi história hercegprímás szüntette meg, amikor visszavásárolta az épületeket. Ezután létesített itt papneveldét, valamint ide, a zárdaépületbe és a templomba helyezték el a nagyszombati prímási levéltárat és az érseki könyvtárat is. Amikor a klasszicista stílusú, Hild József által tervezett szeminárium elkészült, az egykori ferences templom a Páli Szent Vincéről elnevezett Szatmári Irgalmas Nővérek rendjéé lett. Ez utóbbiakat Scitovszky János bíboros, érsek hívta át Szatmárnémetiből 1865-ben. A második világháborút követő kommunista uralom miatt a rend bajba került, az egyházüldözés politikájának köszönhetően a tagokat 1950-ben elhurcolták, illetve otthonaikat ellenszolgáltatás nélkül elvették, a rendet pedig feloszlatták. A kispapoknak is csak azért lett itt a lakásuk, mert azok szemináriumát a szovjetek katonai kórháznak sajátították ki. A pozitív változásra egészen a rendszerváltozást követő 1992-ig kellett várni, amikor is rend nővérei visszaköltözhettek otthonaikba. A zárdatemplom szépsége Mint az épület történetének elején írtuk, az egyes korok viszontagságos körülményei nem igazán kedveztek a templomnak és zárdának, ennek megfelelően a régi állapotból mára már semmi sem maradt. Az eredeti építmény ezen felül számos átépítésen ment keresztül, így az első tervezők által megálmodott külső elveszett, csak a masszív, boltozatos falak őrzik a történelmi emlékképet. Nem originál a ma látható homlokzat sem, amikor Scitovszky János bíboros, érsek megkezdte az átépítést egyben meg is szüntette a templom elülső részének barokk dinamikáját. Miként Vizler Imre kutató dolgozatában olvashatjuk „a templom az utca zárt sorába épült, egy- hajós, egyenes szentélyzáródá- sú, homlokzati tornyos, a szentély felett kontyolt nyeregtető fedi. Oldalához és a szentélyhez a rendház tömbje csatlakozik. A toronyablakokat oldalról korinthoszi fejezetű lizénák tagolják, a főpárkány fölötti nehézkes voluták keretezik a kisméretű, négyszögű ablakot. Alatta, a szegmensíves kapu fölött álló téglalap alakú hatalmas ablakot fog közre két szoborfülke. A főhomlokzat szoborfülkéiben álló klasszicizmusba hajló mészkő szobrok az átépítés korából (1850), feltehetően Johann Meixner műhelyéből származnak, és egy a gyermeket óvó őrangyalt, illetve Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják. A templom eredeti berendezése sem maradt ránk. A főoltár képe a Szent Keresztet ábrázolja. A templomot az 1920-as évek végén Magasi Németh Gábor esztergomi festőművész tervei alapján festették ki.” hidlap.net hídlap 31
