Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-13 / 23. szám
esztergom A Fesztergom a minőségben bízik Az esztergomi könnyűzenei fesztivál egyik szervezőjével, Gulya Istvánnal a nyári „rendezvénypiacról" beszélgettünk, elsősorban annak átstrukturálódásáról. Abból az apropóból, hogy csütörtökön kezdetét vette a tizenegyedik esztergomi Fesztergom-fiesta.- Gondolom, a gazdasági válság a fesztiválokat sem hagyja érintetlenül...- Persze. A mai időkben nehezebb fesztivált szervezni, a gazdasági problémák mellett elsősorban amiatt, hogy telítődött a piac, ma már minden nyári hétvégére - sőt hétköznapra - több fesztiváI jut, ami megosztja a „vevőkört". Annak ellenére is, hogy számtalan ingyenes és speciális (meghatározóan gasztronómiai) fesztivál várja a vendégeket Magyarországon. Tapasztalattal igazán a szabadtéri könnyűzenei nyári rendezvényszervezés terén rendelkezem, mint az esztergomi Fesztergom fesztivál egyik szervezője, amelyre idén tizenegyedik alkalommal kerül sor a héten, június 11 -e és 13-a között.- S akkor mik is a benyomásai?- Mondják, hogy mivel az emberek kevesebb pénzből élnek és gazdálkodnak, a pihenések-nyaralások terén azzal fognak spórolni, hogy külföld helyett itthon maradnak, vagyis hát mindezzel a hazai rendezvények járnak jól, hiszen a pénzt náluk költik el, pláne, hogy a szülők a gyerekeken nem akarnak takarékoskodni, ha a srác koncertekre akar menni, adnak neki koncertekre valót. Oké. Ez így is van. Csakhogy a magyarországi ilyen jellegű fesztiválok fő (fizető-) közönségét - eddig - a már kereső harmincasok adták. Ők most elmaradnak. A Sziget például helyettük összpontosít a külföldi vendégekre, egyre nagyobb létszámban csábítva a külhoniakat hazánkba, aminek - szerintem - óriási és máshoz nem mérhető az imázsépítő jelentősége.- Milyen változásokra számít?- Úgy gondolom, a fesztiválok kapcsán alapvető változások fognak történni, tulajdonképpen már kezdetüket is vették. A nagyrendezvények - olyan Sziget-produkciók, mint a Volt, a Balaton Sound és természetesen maga a Sziget, illetve a Tokaj-Hegyalja Fesztivál stb. - mellett a kisebb és közepes fesztiválok jelentős része elhal (hangsúlyozom: most a könnyűzenére épükről beszélünk). Egyrészt mert a nagyok rendelkeznek a mostani válságos idők túléléséhez szükséges anyagi tartalékokkal és az évek során kialakított kapcsolati tőkével, másrészt pedig megszűnik (megszűnőben van) a klasszikus, mára harmincassá érő fesztiváljáró - és ami a legfontosabb: dolgozó és így kereső - réteg, több kisebb rendezvény (netán az összes) látogatása helyett egy (vagy egy pár) nagyobb mellett dönt. Nincs pénz. Se fesztiválozni, se megélni, vagyis hát csökken a szabadidő, mert egységnyi forint előteremtéséhez többet kell dolgozni. Az egyetlen településhez, faluhoz, városhoz, régióhoz köthető „kisrendezvé- nyek" viszont megmaradhatnak, ameny- nyiben az adott önkormányzatnak lehetősége (és pénze) van azt támogatni, nem utolsósorban, hogy kényszerhelyzetben is vannak: vagy áldoznak a települési napra, vagy nem lesz helyi mulatság, mert nincs olyan támogatói hálózat, amelyik felkarolja. Az igazi nagy vesztesek a kis- és középkategóriás fesztiválok, ahol évek óta megfigyelhető a szponzorok elmaradása- ami pedig szükséges, pusztán belépőkből nem lehet finanszírozni egy ilyen rendezvényt -, kezdődött a dohánygyárak/ cigarettaforgalmazók kényszerű elmaradásával (ugyebár törvény írja elő a dohánytermékek reklámjának a tilalmát), de idetartozik a pályázati lehetőségek drasztikus megkurtítása is. Ezeket a fesztiválokat érzékenyen érintette, hogy sok vállalatnál - még a tőkeerősebbnek gondolt multinacionális cégeknél is - jó ideje megszorításokkal élnek, a reklámtevékenység kurtítása mellett elsősorban és fokozottabban a szponzorációt érinti mindez. Fia a Fesztergom fesztiválban nem látna fantáziát az esztergomi önkormányzat - amit idén négymillió forinttal támogat - és a kezdetek óta stabil partnerként megjelenő egyik sörcég, akkor mi is lehúzhatnánk a rolót. „Menekülési" lehetőségünk, hogy a fesztiválunk ragaszkodik a színvonalához és a kezdetek óta kiérlelt örömhangulatú emberi léptékéhez, ahhoz, hogy egy nyolc-tízezres rendezvényen az embereket nem nyeli el a tömegmassza. Az esztergomiak és a környékbeliek magukénak érzik a rendezvényt. Egy támogató számára jó, ha egy fesztiválról a vendég jó szájízzel, élményekkel távozik, az adott terméket/ szolgáltatást társítja azzal, és a későbbiekben is azt választja, egy helyhatóságnak szintén „megéri", ha kulturált körülmények között tud nívós szórakozási lehetőséget biztosítani/felkarolni - elsősorban a fesztiválokra jellemzőbb fiatal közönségnek.- Nemde, ördögi kört jelent az is, hogy kik, milyen együttesek lépnek fel egy-egy ilyen könnyűzenei fesztiválon...- Ilyen szempontból a pénz maximálisan diktál - hiába is a közönség jó ízlése és a szervezők jó szándéka -, szinte kizárt, hogy hidlap.net
