Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-06-06 / 22. szám
zöldügy Túraajánló Kismarostól Nagymarosig Az ezerarcú Börzsöny LfElfEÉafei A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) május 17-én geológiai túrát szervezett a Duna túloldalára, a Börzsönybe. A közel negyven résztvevő autóbusszal utazott el Kismarosra, onnan erdei kisvasúton folytatták útjukat Királyrétig, majd megkezdődött a mintegy 25 kilométeres, kilenc óra alatt teljesíthető gyalogtúra a rendkívül változatos tájakat, kiemelkedő ormokat, hosszan elnyúló gerinceket, szurdokokat, sűrű erdőket, hatalmas tisztásokat, csodás természeti képződményeket és lenyűgöző panorámát bemutató hegységben. Ezt az - akár részletekben is megtehető - kirándulást ajánljuk most olvasóink figyelmébe Lieber Tamás túravezető segítségével. A Börzsöny A Dunakanyar fölé magasodó Börzsöny jó megközelíthetősége, a viszonylag kis területen is megfigyelhető tájképi változatossága, valamint rendkívül bőséges turista út-hálózata miatt hazánk egyik legkedveltebb túracélpontja. A Börzsönyt a Kárpátok belső vulkáni övezetében találjuk, ez Északi-középhegységünk legnyugatibb tagja. Mivel környezetéből meredeken emelkedik ki, jóval magasabbnak véljük, mint amennyi valójában. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos, ahonnan páratlan panoráma tárul a Dunakanyarra. A hegység 600 négyzetkilométer nagyságú tömbjét északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna határolja, míg keleten a Nógrádimedence zárja le. Hazánk egyik legfiatalabb, mindössze 15-18 millió éves hegységének geológiája összetett keletkezésre utal. Tömegének döntő többsége vulkanikus eredetű, de egyéb kőzetek is fellelhetők benne. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák, illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják, efölött a földtörténeti ókor végén lerakodott, mintegy 250 millió éves üledékes kőzetek helyezkednek el, majd ezekre 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt pedig a miocén tenger üledékei rakódtak. A nagyrészt a Duna-lpoly Nemzeti Parkhoz tartozó területen érintetlennek tűnő vadregényes tájak, több mint háromszáz forrás, ugyanakkor a közeli lakott területek nyüzsgése várja a túrázás szerelmeseit és a kevésbé gyakorlott természetjárókat egyaránt. A természeti látnivalók vonzerejét fokozza a hegységet behálózó 760 milliméteres keskeny nyomtávú erdei vasúthálózat, melyet ma már szinte kizárólag turisták szállítására használnak. Közülük a Kismarosról Királyrétre tartó, 11 kilométer hosszú útvonalon, hazánk harmadik legidősebb kisvasúján kezdődik túránk első, egyben az izmokat legkevésbé igénybe vevő szakasza. A vonatok a most érvényes nyári menetrend szerint Kismarosról 8 óra 50 perc és 11 óra 50 perc között minden óra 50 perckor, 13 óra 50 perckor, 15 óra 50 perckor és 17 óra 50 perckor indulnak a hét minden napján, szombaton és vasárnap pedig 19 óra 15 perckor is. A menetidő 32 perc. Királyrétről a Malom-völgyig A Királyrétről a zöld jelzésű turistaúton indulunk el, és ezen haladunk egészen az 1929- ben épült Kisinóci turistaházig, majd itt rátérünk az Országos Kéktúra nyomvonalára, amelyen déli irányban műúton érünk be a másfél kilométerre fekvő Kóspallagra, a hegység legfiatalabb településére, több turistaútvonal csomópontjára. A Márianosztra felé vezető országút elágazásánál balra, Kismaros felé haladunk tovább, majd az aszfaltos utat hamarosan elhagyva, középkorú tölgyerdőben, a Pi- roska-hegy irányába folytatjuk utunkat, melynek keleti oldalában az úgynevezett Sűrűségen kelünk át. Nyári nagy melegben a napsütötte aszfalt és a nyílt terep után jólesik a fiatal tölgyes árnyéka, amit bő fél órán keresztül élvezhet a túrázó. A hamarosan elénk táruló tágas, lenyűgöző szépségű Békás-réten vadvirágok, lepkék sokasága gyönyörködteti a szemet, távolabbra tekintve pedig a Magas-Börzsönyre, a Sas-hegy csoportjára, dél felé pedig a Duna túlpartján elterülő Visegrádi-hegységre látunk rá. A kirándulás útvonala a Malom-völgyben vezet tovább, ahonnan hamarosan elérjük a Malom-völgyi patak felduzzasztásával létesített, szép fekvésű halastó gátját. A tó partjainál érkezünk a 25 kilométeres túra feléhez, ezért éppen itt az ideje, hogy a közelben lévő Fehér-kút forráscsoportjánál pihenőt tartsunk, elővegyük hátizsákunkból a szendvicseket és csillapítsuk szomjunkat tiszta forrásvízzel. Aki itt hagyja abba a túrát Zebegénybe sétálhat le, és onnan a minden óra 3 perckor induló vonattal térhet vissza Kismarosra. 36 hídlap hidlap.net