Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-30 / 21. szám
régió te Krisztián határozta el, hogy a Savaria Fesztivál, illetve a Visegrádi Palotajátékok mintájára Nyergesújfalun is rendeznek történelmi hagyományőrző eseményt, mellyel mindenki megismerheti népünk történelmének egy-egy korszakát. A fesztivált a város civil szervezeteinek együttműködésével és az önkormányzat támogatásával a Nyergesújfalu Polgári Kör Egyesület rendezte meg első alkalommal 2005-ben. Az érdeklődők már akkor is a fennsíkon felállított korhű sátrakban és a táborban ismerkedhettek meg a saját készítésű ruhákkal, fegyverekkel, római kori ételekkel. Emellett ráadásul a helyi történelmi hagyományőrzők, - a (H)ős Magyarok Alapítvány tagjai - bemutatták a honOravetz Ferenc A párkányi galéria új kiállítótermében nyílt meg május 6-án az Albert István érmeiből és számítógépes „land art" alkotásaiból álló kiállítás. A„land art", magyarul tájművészet „a hatvanas évek jellegzetesen expanzionista irányzata, amely a művészi tevékenységet egyrészt kiterjeszti a valóságos, tényleges térbe, természeti vagy városi környezetbe, másrészt pedig olyan reduktív formanyelvet hoz létre, amelyben teljesen eltűnik a személyes mozzanat, s csupán a geometriai egzaktság lesz meghatározó. Lényege, hogy a művészek a hagyományos szobrászati anyagok és módszerek alkalmazása helyett magán a természeten hajtanak végre különféle változtatásokat". Ez az irányzat azokra a szobrászokra jellemző, akik műveiket nem a galériákban, hanem a természetben óhajtják kiállítani és foglalás kori magyarok életét is. A rendezvény egyik fő programjaként pedig a barbárok „élesben" vívták meg harcukat Crumerumért a légiósok ellen. A hagyománnyá váló eseményt követően aztán évről évre folyamatosan bővült a program, melyet olyan fellépők gazdagítottak, mint például a Szent György Lovagrend, Kassai Lajos és Kelemen Zsolt lovasíjász, a Collegium Gladiatorum, a Nagykátai Honvédtüzérek, a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadi Kultúra Egyesület, illetve a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság. Az együttesek közül koncertet adott a Varjos, a Bivaly, a Crumerum, a Club Era, az In Diretta, a Szépülő Városközpont, a Royal Express, a Vamp, a Folkerror, a Silver Blue Zenekar, valamint a Tarjáni Forgatag táncegyüttes. A kicsiket ráadásul még a Pinocchio Bábszínház is szórakoztatta. Az idei fellépők mellett - többek között Lola, Zoltán Erika, Szépülő Város- központ, Vamp, Maksa Zoltán, In Diretta - ráadásul játszóházak, vásárosok utcája, íjászat, fegyverbemutató is bővíti a programkavalkádot. A jövő pénteki és szombati V. Crumerum Történelmi- Kulturális Fesztivált már a városi rendezvénysorozatok részeként szervezik meg, mivel a fesztivált Nyerges kép- viselő-testülete a Szent Donát Borünneppel együtt, kiemelt városi rendezvénnyé nyilvánította. a természetben alkotnak. A tájművészetben egy olyan program is testet ölt, amely a művészeti intézményrendszerek ellen, a művészeti piac ellen, a múzeumok, galériák tárgyfetisizmusa ellen, illetve a műalkotás, mint dísztárgy koncepciója ellen lázad. A számítógépes tájművészet lényege, hogy fotón, digitalizált festményen számítógépes beavatkozással hozunk létre változásokat. Az ipolyszalkai születésű Albert Istvánt régiónk művészetkedvelő közönsége jól ismeri. Mivel élete különböző szakaszaiban a festészet mellett szobrászattal, restaulás- sal, reklámgrafikával is foglalkozott, műterméből festményein kívül számos rajz, szobor, érem és egyéb műalkotás látott napvilágot. Számítógépes tájművészetével pedig egy izgalmas virtuális világot hozott létre magának. A hatvanéves művésznek sorrendben ez a harmadik párkányi tárlata, amely június 21-ig tekinthető meg. Jubiláló múzeum Oravetz Ferenc Kerek évfordulós megemlékezés színhelye volt május 13-án a párkányi Városi Múzeum. Az ebből az alkalomból összeállított kiállítás képei és dokumentumai az öt év történéseinek keresztmetszetét tárják a látogató elé. A rendezvényt, a múzeum vezetője. Juhász Gyula nyitotta meg egy Nagy László verssel, majd Baranovics Andrea és Szelecky Anikó akordeonjátéka színesítette a megemlékezést. Halasi Tibor, a városi művelődés központ igazgatója vázolta a városi kulturális életében fontos szerepet betöltő intézmény megszületésének körülményeit, szárny- próbálgatásait és az öt év sikeres tárlatait. Kiemelte azokat az intézményeket - köztük az esztergomi Prímási Levéltárat és esztergomi múzeumokat -, amelyek számos kiállítás megszervezésében működtek együtt, vagy nyújtottak segítséget. A múzeumban elsőként a Párkányi Képzőművész tagjai mutatták be alkotásaikat, majd ezt további 29 kiállítás követte. A legemlékezetesebbek a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum gyűjteményéből rendezett emlékkiállítás (Rainerné Istvánffy Gabriella festőművész születésének 130. évfordulója kapcsán), a budapesti, illetve pozsonyi közlekedési múzeumok közreműködésével megvalósított vasúttörténeti kiállítás (a Párkányon is áthaladó Magyar Középponti Vasút átadásának 155. évfordulója kapcsán), valamint a „Soha többé 1945- 1948" címet viselő tárlat voltak. Utóbbi a felföldi magyarok csehországi deportálásának, illetve magyarországi kitelepítésének dokumentumait mutatta be. 2004 óta számos tárggyal gyarapodott a Városi Múzeum gyűjteménye, úgyhogy mára az intézmény helyiségei szűkösek, nem teszik lehetővé ezek bemutatását. A sétálóutcán lévő egykori Zahovay-féle Községi Nagyvendéglő északi szárnyának felszabadulásával azonban lehetőség nyílik mind a Városi Múzeum, mind a Galéria további terjeszkedésére. Albert István érmei és virtuális világa hidlap.net hídiap 37
