Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-01-10 / 1. szám
esztergom lágot annak a tönknek a szélére, melyen mindannyian egyensúlyozunk". A szónok felhívta a figyelmet: ezek az erkölcsi problémák nemcsak az érintett társadalmak, országok vezető, gazdag rétegeire vonatkoznak, hanem a széles osztályokra is, azokra a közép- és alsóosztálybeli emberekre, akikről egy nemrég készült kimutatásból kiderül, hogy 70 százalékban hamis adatokkal töltötték ki a hiteligényléseiket. Nemcsak a bankárok, de a hiteligénylők tömegeiről is szól tehát ez a mostani történet. A fennálló globális válság a második világháború utáni modern kapitalizmus liberális emberképének létrejöttével is okolható. Ez egy olyan erkölcsromboló folyamat, melyben a minél nagyobb egyéni szabadság a bűnnel szövetkezve a közösség rovására tesz lépéseket, mondta a Fidesz vezetője. Orbán Viktor azzal folytatta, hogy az uralkodó liberális és klasz- szicizáló konzervatív emberkép mellett létezik egy harmadik is, mégpedig a Bibliában található. Ennek értelmezésében az emberből a körülmények hatására a rossz áramlik ki, ahhoz, hogy jót tegyen valami különleges dolognak kell történnie. Orbán Viktor kiemelte, hogy a világgazdasági válság megoldásában az egyházak vezetői, a keresztény emberek, a kereszténydemokrata gondolkodók kompetensek. Az előadás egy részében a volt miniszter- elnök pedig arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a modern kapitalizmus egyik legalapvetőbb működtető eleme, s egyben jelvénye, a hitel , egy olyan szó, mely nem marad meg a materiális jelentés keretein belül, hisz annak szótöve is túlmutat az anyagi világon. Az erkölcsi tartalmat is jelentő szó jól példázza, hogy a kapitalizmus nem értelmezhető és működtethető jól az anyagel- vűség világnézete segítségével. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus, mint társadalmi berendezkedés erkölcsi tanítások, emberi minőség és emberi kapcsolatok hálóján nyugszik. Ennek megfelelően gazdasági szabadság csak olyan rendszerben működik, ahol ápolják az olyan erényeket, mint mértékletesség, takarékosság, becsület és közmegegyezéssel elfogadják az azt aranyszabályt, hogy az emberek úgy bánjanak egymással, ahogy azt szeretnék, hogy velük bánjanak. A folytatásban a volt miniszterelnök rámutatott, hogy a válságból való kilábalás nem történhet meg egy felülről jövő irányítás hatására, csak úgy, ha a társadalom többsége akarja azt. Ezt a gondolatot erősítette az az Antall Józseftől származó idézet, mely úgy szólt, hogy„Európában az ateista is keresztény". Orbán Viktor azzal indokolta a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnök szavaira való emlékeztetést, hogy a keresztény erkölcsi értékek kiállták az évezredek próbáját. Ezt bizonyítja a fenti „antalli" mondás, melynek értelme szerint egy istentagadó ember sem tud kiindulni más alapból, mint maga az Isten, tehát az ateista felfogás is egy olyan keresztény kultúrában létezhet csak, melyből gyakorlatilag ezer szállal táplálkozik, (gy hívők és nem hívők egy közös kulturális, erkölcsi alapra bízva magukat tudhatják, hogy van megoldás a válságból. Orbán Viktor állította, hogy az európai kereszténységnek sikerült az emberiség legnagyobb dilemmáját a középpontba állítania. Ez pedig az, hogy bár az európai ember egy szabadságba oltott emberfajta, melynek életét a szabadságot korlátozó szabályok is meghatározzák. A 12 hídlap
