Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-23 / 20. szám
I helyi história Nyolcszáz év Assisi Szent Ferenc nyomában Ferencesek Esztergomban III. Ince pápa 1209-ben hagyta jóvá szóban azt a regulát, azaz rendi szabályzatot, amelyet Assisi Szent Ferenc még egy esztendővel korábban fogalmazott követői, a „kisebb testvérek” számára. Ezzel megszületett Európa harmadik nagy rendje, az inkább kontenplatív, tehát „szemlélődő” ágostonos és bencés közösségek után az első úgynevezett koldulórend. Az évfordulóra kiállítás készült az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium épületében, amelyet Paskai László bíboros, prímás, nyugalmazott esztergomi érsek áldásával és Németh József alpolgármester köszöntőjével nyitottak meg a közelmúltban. A tárlatról és a ferencesek hazai működéséről P. Tokár János igazgató atyával beszélgetett Varga Péter Dénes.- A pápa tulajdonképpen Szent Ferenc atyánknak azon szándékát erősítette meg és hagyta jóvá, hogy követői ne kolostorokban lakjanak, hanem szegénységben, tisztaságban és engedelmességben élve, az emberek között jártukban- keltükben hirdessék az evangéliumot, ha kell koldulásból tartva fönn magukat. Nekünk tehát személyes vagyonunk nincsen, intézményeink a rendi vezetőségen keresztül egyházi tulajdonban vannak, csupán úgynevezett „célvagyonnal” rendelkezünk, amelyek biztosítják a működésünket, ám ezek csupán eszközök, ideA múlt héten megnyílt kiállítás minden nap reggel 8-tól 12-óráig, illetve délután 16-tól 18 óráig áll a látogatók rendelkezésére. A belépés díjtalan. iglenesen használjuk őket.- A ferencesek Magyarországon már Szent Ferenc életében megjelentek, hazai követői közül pedig történelmünk csodálatos személyiségei kerültek ki.- II. András királyunk kezdettől lelkes támogatója volt a „barátoknak” és ezt fia, IV. Béla is folytatta. Ő építtette a tatárjárás után a mai templom és kolostor helyén az első igazi magyar ferences központot, a provincia anyaházát, amelynek kriptáját temetkezési helyéül is kijelölte. Sirját máig nem találták meg, pedig itt nyugszik valahol a rendház, illetve a Belvárosi templom alatt. A most látható kiállítás elsősorban azok életét mutatja be, akik itt éltek Esztergomban, de nyilván hozzájuk, az obszerváns, tehát a rendi szabályzatot szigorúan betartó irányzathoz tartozik Kapisztránói Szent János, Hunyadi János barátja, aki Nándorfehérvár alatt a feszülettel a kezében, Jézus-monogrammal a zászlaján, Krisztus nevével az ajkán halt hősi halált. Az esztergomiak közül Temesvári Pelbárt volt az első igen jelentős teológus, prédikátor, a középkori magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, de meg kell említenünk tanítványát, Laskai Osvátot is, illetve Tömöri Pált, aki később kalocsai érsekként a mohácsi csata fővezére volt. Ott is vesztette életét a királlyal és a magyar püspöki kar kétharmadával egyetemben, de korábban itt élt a városban, illetve a Helemba-szigeten volt kertész.- Ugorjunk egy nagyot a történelemben! 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, szétszórták a szerzeteseket, majd egy 1950-ben született megállapodás alapján négy rend visszakaphatott nyolc középiskolát, köztük a ferencesek is az esztergomi és a szentendrei gimnáziumot.- Az ötvenes évektől a korábbi pasztorációs tevékenység némileg háttérbe szorult, a rend fő profilja a tanítás lett és maradt évtizedeken keresztül. Ekkoriban elsősorban a magyar társadalomban „osztályidegennek” minősített gyerekeket vették föl az egyházi iskolákba, gondolok itt az egykori főnemesek, nemesek, illetve horthysta katonatisztek gyermekeire, akik képességükkel, hazulról hozott műveltségükkel, nagyszerű tanulmányi eredményeikkel rendre öregbítették iskoláink hírnevét. Nem szabad azonban megfeledkeznünk azokról a vidéki gyerekekről sem, akik az itteni érettségi után kerültek főiskolákra, egyetemekre, illetve közülük sokan egyházi pályára lépve, mintegy utánpótlását jelentették a világi papságnak és a szerzetesi közösségeknek. Igaz ugyan, hogy napjainkban a tanári karnak csupán egyharmada szerzetes, a tantestület többi tagja civil, hiszen 1989 óta helyt kell állnunk számos visszakapott rendházban, ám a mentalitás, a lelkiség ferences volta töretlenül megmaradt. 30 hídlap hidlap.net
