Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-23 / 20. szám
esztergom Ismét hullámsírban Mária királyné hajója Kincs, ami nincs? során előkerült, megrongálódott, 17. század eleji (törökkori) hajóroncs maradványai számos hányattatást követően május 9-én az esztergomi Palatinus- tóba kerültek. Sem a leletek megmentésére, sem a még el nem pusztított részek további kutatására nem kaptunk támogatást. A mentés, szállítás és elhelyezés társadalmi munkában, illetve közadakozásból történt.” Tóth J. Attiláék tehát némi élccel ténykedésük ellehetetlenülése közepette, újra hullámsírba tették, amit a korábbi évszázadok már régóta tartósítottak a Duna vízében. Önzetlenségből, bátorságból, lelkesedésből, magas szakmai tudásból és nem utolsósorban a magyar történelem iránti olthatatlan tudásszomjból fakadóan eddig jutottak búvárrégészeink. Munkájuk most véget ért, de tán később folytatódhat. Addig is egyvalami él, a Mária királyné kincseit szállító flotta legendája... Szomorúan olvastuk a szerkesztőségünk címére nem rég érkezett e-mailt, melyben Tóth J. Attila búvárrégész arról tájékoztatott minket, hogy végül mégsem kapták meg a támogatást annak a királyi flottának a kikutatására, mely a mohácsi vész után Esztergomnál süllyedt el a Dunán. Az archeológus és társai elkeseredésükben még egyszer elsüllyesztették Mária királyné hajóját, ezúttal a Palatinus-tóban, a búvárbázis közelében. A második elsüllyesztés története A bevezetőben említett e-ma- il így szól: „Ezúton értesítem Önöket, hogy a januári kotrás Az első süllyesztés históriája A mohácsi vész napját, az 1526. augusztus 29-ét követő napokban Mária királyné hajókra rakatta a Budavárban lévő királyi kincseket, hogy azokat Pozsonyba menekítse. Az esztergomi dunai partokhoz érkező királyi hajókat, az akkori esztergomi várkapitány, Orbánczy András ágyúkkal lövette. Orbánczy, Szalkay érsek helyetteseként ekkor várkapitány volt, de áruló, rabló szándéka miatt kibújt tisztsége alól. A tüzérségi támadásban egy vagy két, kincsekkel megrakott hajó elsüllyedt. A régészek, történészek egy része úgy véli, a flotta hullámsírba merült egységein a hagyományos értelembe vett kincsek, ékszerek, ékes fegyverek, arany és ezüstpénzek mellett még talán ennél is értékesebb leletek, mint például a királyi levéltár egyes részei is ott voltak. A kutatás sztorija Tóth J. Attila 2006-ban értesítette lapunkat arról, hogy feltételezései szerint a városhoz közeli Duna-szakaszon a fent leírt történetben szereplő, kincsekkel teli hajók, illetve azok maradványai találhatók. A szakmai körökben és a hazai médiában szinte teljes szélességében felkavarta az állóvizet a szenzációnak számító hír, így lehetett, hogy Tóth J. Attila és búvárrégész csapata lelkesedéssel és némi elégséges felszereléssel megáldva két év múltán, tavaly nekilátott a mindvégig titokban tartott dunai szakasz víz alatti kutatásának. Kissé szomorú volt, hogy az említett hírverés ellenére egy Los An- geles-i magyar alapítvány segítette a régészek csoportját, akik a szponzorálás eredményeként egy speciális víz alatti kereső műszert, úgynevezett szonárt kaptak munkájukhoz. Az ügyes berendezés segítségével aztán sikerült megerősíteni a kutatókban azt a hitet, mely szerint a Duna mélyén egy több száz éves hajóroncs darabjai nyugszanak, mégpedig nagy valószínűséggel annak a bizonyos flottának a részei. A tengerentúli támogató, a Hungária Nostra Foundation of Los Angeles Incorporation nevű társaság által adott készülék jól vizsgázott az erősen opálos dunai fenéken. A közel bizonyító erejű felvételek és mintavételezések után Tóth J. Attiláéknak azonban újabb pénzre volt szükségük, hogy a nagy költségigénynyel bíró feltárást folytatni tudják. A 2008-ban felfüggesztett kutatást azonban idén már nem tudták folytatni, ugyanis - valószínűleg a mindent érintő gazdasági világválság folyományaként -, nem sikerült további támogatást kapniuk. Tóth J. Attila, a csoport vezetője egy helyen arról beszélt, hogy a kutatásra megszerezhető pénzek tekintetében nincsenek túlzott reményeik, pedig a stockholmi Vasa hajómúzeum példáját tekintve el tudják képzelni, hogy az egykor elsüllyesztett hajók közül némelyiket a svéd múzeum képein látható minőségben nézhetné meg a ma közönsége. A hajó újra elsüllyesztésének a kutatókkal szemben az Esztergomi Spartacus SE búvárai éppen hogy örültek, mivel egyedülálló búvármúzeumukban a hajóroncs egy újabb látványosság. Pöltl Zoltán hidlap.net hídiap 13
