Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-13 / 49. szám
logost ütött el egy Dorog irányából Esztergom felé haladó személygépkocsi. A sérült férfit kórházba szállították. A rendőrségi intézkedés és a mentők ténykedése idején a forgalmat a tehermentesítő útra irányították. ADVENT A FÉJÁBAN Esztergom-Kertváros. A Selyemfonal Képzőművész Kör tagjai december 15. és 19. között minden nap 10 órától 16 óráig adventi vásárt szerveznek. Saját, egyedi készítésű karácsonyfa- és asztaldíszeket, ajándékokat kínálnak az érdeklődőknek. Ugyancsak a kör tagjai készítették el (rendhagyó módon lakásban található eszközök, tárgyak, ruhák felhasználásával) a Féja előkertjében elhelyezett Szent Család kompozícióját. LEZÁRULT A BABITS-ÉV Ünnepélyes keretek között, impozáns helyszínen, a felújított Bottyán János iskolában tartotta a Babits Mihályról szóló emlékév utolsó fejezetének számító rendezvényét a város kedd délután. A költő születésének 125. évfordulója apropóján megtartott emlékév program- sorozatát szervező Babits-bizottság ez alkalommal számolt be az elmúlt esztendőről. A helyszín, a volt bencés iskola nem volt véletlen helyszín, itt tartotta a költőóriás egykor székfoglaló beszédét. A kulturális évad zárásáról Nagyfalusi Tibor, a Babits- bizottság elnöke valamint a város részéről Kálmán Sándor, a kulturális és sport bizottság első embere beszélt a megjelentekhez. A zenés-irodalmi műsorral kiegészített ünnep záróaktusaként a házban felavatták Babits márvány emléktábláját. december 10-ig: Svédasztal Élőzene, tűzijáték Korlátlan étel és italfogyasztás mOQMBÍ} JEszterg’o Asztalfoglalás: 33/40-44-40 30/94-54-552 ImúzeumkeRtl-Vacsorával,- íz j féli menüvel Gulya István Állj meg, megállj! Durvul a karácsonyi üzletjárás, sírva vigad a magyar, de minimum beugrik a nagybőgőbe, hitelt vesz fel, hogy ajándékozzon, vagy egyáltalán: hogy egyen - magam is szép summát„elszórok"egy hétvégi bevásárlásra, pedig nincsen benne nagykaraj, olaj meg liszt meg néhány deka párizsi van, merek kicsit álmodni -, azt' majd lesz valahogy. A jövő majd csak jövőre kezdődik el, ma meg ma van. Vagyis, ha máshogy nem megy, a banki tiltólisták kiemelt ver- senyzőjeként (vagy bűnvilági kölcsönökkel él, vagy) tárcsáz az ember, és házhoz hozatja a pénzt - akkora (uzsora-) kamatért, amiért a középkorban alsóhangon is két hét szigorított kaloda járna, hogy egyéb korabeli „ká" kezdőbetűs meggyőző-eszközök (karó, kerék) alkalmazását most csak felvillantsam. Ha már a középkor. Sötét volt - tanultuk, és mély együttérzéssel éreztünk együtt a tankönyv görbe hátú parasztjaival, akiknek hátán-zsírján a földesúr hasasodon, és dőzsölt busa fejét rázva az egyház. Mert ez is, az is vitte a maga tizedét. Bezzeg ma. Tételezzük fel, hogy bejelentett alkalmazott vagyok, és 300 000 forintot keresek (héló, ne röhögjenek a minimálbéresek ott hátul!). Ezek után az alkalmazóm fizet 72 000 forint nyugdíjbiztosítási járulékot, 15 000 forint egészségbiztosítási járulékot, 1 950 forint egészségügyi hozzájárulást, 9 000 forint munkaadói járulékot és 4 500 forint szakképzési hozzájárulást. Azaz ösz- szességében 402 450 forintjába kerültem. De, sajnos, mosolyom nem lesz őszinte, amikor megtudom, hogy a keresményemből nekem meg 84 750 forint személyi jövedelemadót, 25 500 forint nyugdíjjárulékot, 12 000 forint egészségbiztosítási járulékot és 3 000 forint munkavállalói járulékot kell kicsengetnem. Vagyis maradt 174 750 pénzem. Az életben maradás miatti perverzióból boltba megyek, ugye, ahol a termékek árában húszszázalékos forgalmi adóval szembesülök, vagyis az iménti összegért valójában csak 145 625 forintnyi értékét vehetek, az állam, a demokratikus, zsebre rak 29 125-öt forintot. És akkor jönnek a számlák... Legutóbb például a fűtésre egy 35 000-es. Jó, oké. Miért lakom panelben, Diogenész például hordóban élt, csak hát az van, hogy errefelé ilyentájt hidegre jár. S akkor, ugye, a víz, az áram (a gáz nincs bekötve, éljen!) meg a többi. Jelzáloghitel - mint mindenkinek. Bele sem merek gondolni, mi volna, ha gyermeket nevelnék. S mindeközben a pénzem vásárlóereje jobban romlik, mint a napon hagyott pálpusztai. (Jobb, ha nem is megyünk bele, messziről bűzlik.) A kéménycső-fekete középkorban tíz almából oda kellett adni kettőt, most, a felvilágosult magyar újidőkben nyolcat. Úgy, hogy ma már képtelen a jobbágy (én) tíz almát megtermelni, talán ha ötöt vagy hatot. Segítség! Én nem ilyen Magyarországot akartam. m N O' 7T O: N hídlap 11