Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-06 / 48. szám
Egy sok sebből vérző társasház Embertelen lakásviszonyok Oravetz Ferenc Az 1960-as években, a papírgyár tőszomszédságában épült munkásszállóként az a hatemeletes tömbház, amely idén novemberben nem egészen egymillió koronáért került a város tulajdonába. Oravetz Ferenc a lakáskezelőség igazgatóját, Folk Róbertét kérdezte a tömbház jövőjéről. A lakótömb üzemeltetése tavaly Smurfit Kappa cégnek, azaz a párkányi papírgyárnak mintegy félmillió koronájába került, s a vállalat idén felkínálta a városnak. A párkányi önkormányzat azért vásárolta meg a sok sebből vérző épületet, mivel egy másik tulajdonos esetleg más célokra használhatta volna a volt munkásszállót, és fennállt a veszélye annak, hogy az ott lakó 120 ember az utcára kerül, ami megoldhatatlan feladat elé állította volna az önkormányzatot. A nem éppen komfortos tömbházban közös zuhanyozóval ellátott két- és háromágyas helyiségek vannak, amelyekben összesen 240 személy elhelyezésére nyílik lehetőség, de Folk Róbert szerint legfeljebb 180 lakó elhelyezése lenne optimális. Az elfogadható megoldás, vagyis megfelelő mennyiségű zuhanyozó és mosdó megépítése mintegy négymillió koronába kerülne, ami ily módon jelentős terhet róna a lakáskezelőségre, amely meglehetősen lepusztult állapotban vette át az épületet. A tetőszerkezet javításra, a falak hőszigetelésre szorulnak, az ablakokat pedig le kellene cserélni, ami becslések szerint további tízmillió koronát emésztene fel, a toalettek és a csapok ^ rosszul zárnak, így számos helyen folya- (pjjs matosan ömlik a víz, a ház környéke pedig tele van hulladékkal és törmelékkel. Az igazgató szerint az itt lakó emberek eddig nem voltak rákényszerítve az energiával, vízzel való takarékoskodásra. Gondot jelent az ivóvíz minősége is. Az egészségügyi tisztiszolgálati hatóság elemzése szerint az itteni ivóvíz emberi fogyasztás- ra nem alkalmas, a probléma azonban elhárítható. Az energetikai felmérés eredménye is riasztó. Míg a szlovák szabvány szerint egy négyzetméternyi lakóterület fűtési szükséglete legfeljebb 50 kilowattóra/ év lehet, a munkásszállóban mért érték 83 kWó, vagyis 66 százalékkal meghaladja a normát. 2007-ben 31 000 m3, azaz naponta személyenként 707 liter víz fogyott, pontosabban folyt el az épületben, ami hihetetlen mértékű pazarlás. A vizet, gázt, villanyt a papírgyár szolgáltatja. A havi lakbér személyenként - amennyiben a bérlő egyedül bérelte a két-, illetve háromágyas lakásegységet - 3500 korona, öttagú család esetében ugyanez 4000 korona volt. Tekintetbe véve a költségeket a lakáskezelőség novembertől 3500 koronáról 5300-ra, illetve 4000 koronáról 8200-ra módosította, aminek persze a lakók nem örültek. Folk Róbert szerint ez az összeg így is csupán arra elég, hogy a költségek ne lépjék túl a bevételeket, a karbantartásra azonban ebből nem marad semmi. Az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében a városi vállalat első lépcsőben 1,2 millió koronát kért és kapott az önkormányzattól, amelyet a legszükségesebb javításokra fordítanak, különös tekintettel a vízfogyasztás csökkentésére és az üzemeltetési költségek visszaszorítására. A lakáskezelőség első intézkedései között szerepel a kutyák kitiltása (előfordult, hogy harci ebet is tartottak a folyosón), a tömbház körüli szemét eltakarítása, ami a lakók összefogása révén valósulhat meg, és az őrző-védő szolgálat bevezetése. A gondokat súlyosbította, hogy gyakoriak voltak a lopások, s egy kis túlzással elmondható, hogy ami itt nem volt lehegesztve egy idő után szőrén-szálán eltűnt. A biztonság fokozása érdekében minden lakó fényképes igazolványt kapott, és csak ezzel léphet be a szálló területére. Az igazgató úgy véli, hogy az itt lakó 120 személy zöme törvénytisztelő ember, a bérleti szerződésekben azonban rögzítésre került, hogy a bérlő részéről történő első kihágás szerződésbontást eredményezhet. A lakótömb felújítása nemcsak a jelenleg itt lakók életkörülményeinek javítását célozza, hanem a szükséglakásokban élők ide való átirányítását is. Ilyen szükséglakások találhatók jelenleg a vasútállomás térségében, illetve a Sobieski utcában. Az említett szükséglakások elárverezéséből befolyt összeget - becslések szerint mintegy ötmillió koronát - az egykori munkásszálló felújítására szándékozik fordítani a város. Jelenleg még sok a megválaszolatlan kérdés. Nehéz ugyanis megjósolni, hogy a lakók végső soron hogyan fognak reagálni a lakbéremelésre, képesek lesznek-e valamennyien állni a költségeket. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy néhányan olcsóbb bérleményt keresnek maguknak. Folk Róbert szerint a lakáskezelőség szigorúan megköveteli majd a fizetési kötelezettség betartását, remélhetőleg a jelenlegi hiányosságok eltávolítása után pedig javulni fog a helyzet, és a lakbér összege is módosulhat. 38 hídlap
