Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-06 / 48. szám
esztergom Históriás könyv az első magyar városról p.o.z. Új kötettel bővült a városunkról szóló helytörténeti kiadványok sora. Kőrösy László „Esztergom - Történeti emlékkönyv” című munkája tulajdonképpen egy újrakiadás, a szerző azt 1887-ben tette közzé először. A szép kivitelezésű munkát a Laskai Osvát antikvárium bocsátotta rendelkezésünkre. áÜiílAi 'VctOlM Ofoigonil I. 'tJvóiösij íÍV(S3?6 físgteftgom vlöjíénpfi emíéfcfcötiyi Az új (-régi) esztergomi könyv huszonkét fejezetben tárja az olvasó elé a királyvárost, mely saját sorsán és történetén keresztül jól példázza egész Magyarország történelmét. A szerző többek között e szavakkal ajánlja az érdeklődők figyelmébe a kötetet: „A nemzeti történet egyik érdekes állomáshelye Esztergom, nemcsak múltjánál, jelenénél fogva is Magyarország legtanulságosabb városai közé tartozik. Története visszavezet a legrégebbi századok homályába; mindenesetre tovább a honfoglalás történeténél. Szenvedései és viszontagságai azonban teljesen ösz- szevágnak hazánk zivataros múltjának szenvedéseivel és viszontagságaival. Amilyen tanulságos ez a gazdag múlt, olyan tanulságos és vonzó mindaz, amit Esztergomban a magyar egyházfejedelmek teremtettek. Esztergom Magyar- ország Salzburgjának nevezhető festői fekvésénél s érsekeinek monumentális alkotásainál fogva; csakhogy Salzburgot nem pusztította annyi vandál, mint e várost, ahová hazánk minden ellensége eljött, hogy romokba örökítse meg végzetes nevét.” A bevezető után nézzük mi mindenről ír Kőrösy. Kihagyhatatlan és szükség- szerű, hogy egy ilyen jelentőségű magyar városról elsőként topográfiai, illetve eredet szempontból foglalkozzon egy nagyobb kötet. A folytatás is logikus, hiszen a szerző az „Esztergom érsekei” és az „Esztergom szerzetesei” című fejezetekben egyúttal meghatározza a királyváros másik leginkább domináns jellegét, az egyházi vonalat. E vonalon haladva olvashatunk külön fejezetekben Vitéz Jánosról, Bakáts Tamásról, az esztergomi vértanúkról, Pázmány Péterről, Simor Jánosról is. A história pergamen- tekercseinek jelentős hányadát a város kapcsán mégiscsak a háborúskodások leírásai töltötték meg, így Kőrösy e tendenciához is hű marad, amikor Bottyán generálisról, a török világról, Kazinczy Ferenc Esztergomban tett látogatásáKőrösy László A kötet elején Szállási Árpád ír a szerzőről. Ebből kiderül, hogy Kőrösy László Esztergomban született, és ugyanitt végezte el alsó- és középiskoláit is. Ezt követően Budapestre ment, hogy ott tovább tanuljon, így bölcsészdoktori oklevelet szerzett. S bár születésekor a Kucsera név volt az övé, mielőtt az irodalmi életben ismertté vált volna az író Kőrösy-re magyarosított. S bár városunkban is dolgozott tanárként a reáliskolában, később visszatért Budapestre, hogy ott is oktasson, neveljen. Ő volt az 1879-ben megalapított Esztergom és vidéke című lap első főszerkesztője, fő szerzője, majd különböző nagyságok életrajzait írta meg. Regényeket, antológiákat is szerzett, majd 1887-ben kiadták az Esztergom című munkáját, melynek műfaja „történeti emlékkönyv", s azt a mai olvasók most kezükbe vehetik. ról, az esztergomi nemzetőrségről és a ’48-as szabadságharc honvédjeinek emlékéről ír hosszan. A könyv erénye, hogy túlzottan nem szakad el attól a ténytől, hogy a város az egyház és a magyar történelem örököse. Külön fejezet foglalkozik a Bazilikával, a „Simor múzeummal”, de szintén saját helyet kapott a kötetben a városban működő régi céhvilág megannyi epizódja, szereplője, sőt az írók, költők e helyen termett sikereiről olvashatunk az „Esztergom irodalma” című részben. Külön említésre méltó, hogy mint egyféle összefoglaló műnél elengedhetetlen, itt sem marad ki a szép illusztrációk hosszú sora, illetve bizonyos korokból származó dokumentumainak reprintjei. hídlap 35
