Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-16 / 32. szám
életmód sú hullámú, mély alvás, a NREM-fázis, mely utóbbi idején pihen igazán a test és az agy, a szív és a légzés ritmusa lelassul, ideg- rendszerünk a külvilágból és a szervezetünkből érkező ingerekre korlátozottan reagál. A RÉM ezzel szemben az álom fázisa, ugyanis ha ebből az alvás stádiumból felébredünk, akkor rendszerint intenzív álomképeket tudunk felidézni. Az álmok gyakorisága és intenzitása különböző, de leggyakrabban az elalvás- hoz és az ébredéshez közeli álmokra emlékezünk. Bizonyos betegségek, illetve alvászavarok esetében csökkenhet az álmok száma, sőt akár meg is szűnhet az álomlátás képessége. A REM-fázis az alvás idején többször is visszatér, de leginkább a hajnali órákra jellemző. Ebben az állapotban az agyunk az ébrenlétinéi is intenzívebb munkát végez, ilyenkor dolgozza fel az idegrendszer által összegyűjtött információkat. Ez a fogékony időszak fontos a memória, a koncentráció, a hangulat és gondolkodás szempontjából, a különféle meditációs módszerek is ezt használják ki. Ha nem jön álom a szemünkre... Mindenkivel előfordul néha, hogy egy-egy éjszakán csak álmatlanul forgolódik, amelynek oka lehet betegség, fájdalom, stressz, gyógyszerszedés, de van, aki a telihold ilyen hatását érzékeli magán hónapról hónapra. Ha az elalvási nehézségek állandóvá válnak, és már legalább egy hónapja tartanak, akkor krónikus alvászavarról van szó, és ekkor már tanácsos alvásspecialista szakemberhez fordulni, hiszen a probléma hátterében az esetek többségében megfogható és kivizsgálható betegség áll. Az okok között szerepelhet elsődleges alvászavar, mint például az alvásfüggő légzés- és mozgászavarok, de okozhatják egyéb belgyógyászati problémák, légzőszervi betegségek, asztma, allergia, szívbetegségek, mozgásszervi betegségek is. Magyarországon négy helyen, Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Szegeden működik úgynevezett alváscentrum, és több helyen, például a fővárosban, Törökbálinton, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten vannak alváslaboratóriumok, ahol specialisták fogadják azokat, akiknek nem jön álom a szemükre. További információ a www.alvascentrum.hu oldalon olvasható. Sok esetben „csak" a stresszes életmód, az élet minden területén, az alvás rovására történő megfelelni vágyás, vagy környezeti zavarok, minta külvilágból érkező zaj, túl magas hőmérséklet, száraz levegő, horkoló lakótárs, rossz minőségű, kényelmetlen fekvőfelület, vagy műszálas, nem szellőző ágynemű okozza a bajt. A ritka alvásbetegségek közé tartozik az alvajárás is, amely általában az alvás első harmadában fordul elő. Az alvajáró ember mélyen alvó állapotában felkel, és automatikusan tevékenykedik, miközben cselekedeteinek nincs tudatában. A „holdkórosok" általában nem hagyják el a lakásukat, de előfordult már olyan is, hogy valaki autót vezetett álmában. Az alvajárás gyógyíthatatlan, csak tünetileg kezelhető betegség, amelyet az agyban, az alvás alatti nyugalmi, gátolt izomaktivitásért felelős terület zavara okoz.
