Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-06 / 48. szám
esztergom Esztergomi régész a legnagyobb keresztes várról Magyar felfedezések Margat várában Lenger Varga Péter Hétfőn tartott sajtótájékoztatót az esztergomi Major Balázs által vezetett Szíriai-Magyar Régészeti Misszió Budapesten, ahol a szakemberek a világ legnagyobb keresztes várának eddigi feltárási eredményeit ismertették. Az arabista-régész bemutatta egyebek közt azt az egyedülálló középkori freskóciklust, melyet társaival együtt fedeztek fel és restauráltak. A sajtótájékoztatón hétfőn délelőtt tizenegykor tartották meg a kutatók Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Dísztermében. Az eseményt Fodor György nyitotta meg, a PPKE rektora beszédében kifejtette a misszió különösen fontos az egyetem számára, mivel hozzátartozik az intézmény küldetéséhez, illetve multidiszciplináris kutatási programjához, majd hozzátette a missziónak köszönhetően a konkrét eredményeken túl, olyan emberi kapcsolatok is születnek a nemzetek közt, amelyre nagy szükség van. A rektor köszöntőjét követően Mohamed Amír Szmadi szólalt fel, a Szíriái Arab Köztársaság budapesti nagykövete megköszönte a Major Balázs által vezetett misszió munkáját, majd hozzáfűzte, Szíria kormánya mindent megtesz, hogy a magyar kutatók hatékonyan tudják ellátni feladataikat. Maróth Miklós akadémikus vette ezt követően át a szót, a PPKE arab, görög és latin tanszékeinek vezetője hangsúlyozta egy ilyen kutatással jelen lenni Szíriában olyan, mintha az olimpián vennénk részt. Az MTA alelnöke kitért arra is, hogy a misszió több magyar intézmény példás együttműködése, amely a konkrét feltáráson kívül még a szír szakemberképzésben is szerepet vállalt. A köszöntők után az esztergomi régész-arabista, Major Balázs számolt be a feltárások és a restaurálások eddigi eredményeiről. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió vezetője a legfontosabb sikerek ismertetése előtt azonban kifejtette, hogy a világ legMargat várának régészeti koncesszióját Major Balázs 2006- ban kapta meg, korábbi munkáinak elismeréseként. A régész, történész, arabista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab Tanszékének oktatója már hosszú évek óta kutatja a szíriai tengerparti régió késő antikvitásból és a keresztes államok idejéből származó írott és tárgyi emlékeit. A misszió vezetője, ahogy a 15-25 főből álló csapat is, ingyen, lelkesedésből dolgozik a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kutatásában. Egyszer már járt egy nagy magyar csapat Margat várában, épp 800 évvel ezelőtt, II. András magyar király és serege, aki 1217-ben indult a Szentföldre harcolni. Nem sok európai uralkodó volt arra képes, hogy szárazföldön, veszteség nélkül vigye haza katonáit. Előtte azonban meglátogatta a johannitákat Margatban, ahol adományt tett a vár fenntartására. Évente 100 márkányi ezüstöt rendelt fizetni a szalacsi sóbányák jövedelméből, örök időkre. nagyobb keresztes várának kutatása komoly csapatmunka, és külön megtiszteltetés, mivel egy ilyen jelentős lelőhely feltárását általában több nemzet szakemberei végzik, ám Margat várát kizárólag magyar kutatókra bízták. Az esztergomi régész a vár adottságainak ismertetését követően számolt be a tavaly november másodika óta végzett munka eredményeiről. Major Balázs elsőként az erődítmény teljesen elpusztult nagytermének feltárását emelte ki, melyről már a digitális rekonstrukciós terv is elkészült. Ezután kitért a terasz kutatási eredményeire is, ahol könnyűszerkezetes nyári lakokat tártak fel, illetve előkerült egy kör alakú építmény, amely egykoron egy hatalmas daru - ennek segítségével emelték fel a hajítógépek szikladarabjait a várba - alapjaként szolgált. A szakember a lakótorony, a központi vízelvezető és latrinarendszer, valamint a vár konyhájának feltárásával folytatta, végül pedig beszámolt az egyik legnagyobb felfedezésről a Szentföld legnagyobb keresztes freskójának feltárásáról és restaurálásáról is, amely ikonográfiái szempontból is unikum, mivel egy hatalmas pokoljelenetet ábrázol. Major Balázs szerint a freskó alkotója élénk fantáziával festette le a bűnösök szenvedését, mint például azt a tűzben pörkölődő püspököt, akit négy - köztük egy háromarcú - ördög kínoz. A falképet Selmeczi Anna és Galambos Éva, a feltárásában részt vevő restaurátorok is elemezték, majd ismét Major Balázs vette át a szót, aki hangsúlyozta, az utolsó ítéletet ábrázoló freskóval szemben egy nagy mennyország-jelenetet is találtak. A sajtótájékoztató zárásaként Kázmér Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem őslénytani tanszékének professzora számolt be a természettudományi kutatásokról, melynek alapjai az erődítményben talált faszén- és vasmaradványok, valamint földrengésnyomok, melyek szintén sokat elárulnak Margat és a Közel-Kelet történetéről. 24 hídlap
