Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-06 / 48. szám
és a lányokat. A csörgőkkel és botokkal való zajkeltésnek természetesen az is volt a szerepe, hogy minden bajtól és betegségtől megvédjék a ház lakóit. December hatodik napjára virradóra... A ma ismert jóságos, ajándékot hozó piros köpenyes, nagysza- kállú Mikulás érkezése a múlt század elején terjedt el valószínűleg osztrák mintára először a városi polgárság körében, majd a falusi értelmiség közvetítésével a parasztság körében is. A vajdasági Topolyán feljegyzések szerint a húszas évek óta szokás, hogy a gyerekek december 5-én este a csizmát és a cipőt az ajtó elé tették, és a vállalkozó kedvű férfiak be is öltöztek Mikulásnak. A rossz gyerekek cipőjébe az édesség mellé vöröshagyma és krumpli is került. A Tápió vidékén a 20-as, 30-as években kezdődött el a Mikulás előestéjén való ajándékozás. A Mikulás figurájának állandó kísérője is lett a rosszaságot megtestesítő krampusz személyében, akivel megjelent az aranyra festett vesszőből készült fenyítőesz- köz a virgács is. A krampuszoknak valójában semmi közük sincs Szent Miklós ünnepéhez. Megjelenésük azzal magyarázható, hogy az ajándékozó, dicsérő, jóságos szent mellé kellett egy fenyegető, „negatív hős” is ellensúlyozásként. A misztikus páros látogatásában való hit jót tesz a gyerekek morális fejlődésének, a jó és a rossz közötti különbségtételre neveli őket. A mai hagyományok szerint a gyermekeket nemcsak otthonukban, hanem az óvodákban, iskolákban, kórházakban is meglátogatja a Mikulás, sőt a szülők munkahelyéül szolgáló nagyvállalatok is szoktak Mikulás-ünnepséget rendezni. Míg néhány évtizeddel ezelőtt valóságos csoda volt „élő Mikulást” látni, a mai kor gyermeke a szupermarketekben és a különféle Mikulás-szervizeknek köszönhetően az utcán is lépten-nyomon Télapókba botlik nem kis fejtörést okozva a szülőknek a kérdéseikkel, hogy akkor most melyik is az igazi. Mint minden, a Mikulás-ipar is elüzletiesedett. Az aranyárban mért kézműves csokiktól egészen a fillérekért kapható, ám ehetetlen masszákig milliónyi csokimiklulás sorakozik a polcokon, de plüssfigurák garmadája és egyéb ajándéknak való jó- és rosszminőségű játékok is csábítják a szülőket vásárlásra, sőt az interneten Finnországból érkező autentikus Mikulás-levelet is lehet vásárolni. Úgyis közeledik a karácsony, kerüljön a fa alá a játék, a december hatodikai hagyományt tartsuk meg, hozzon csak édességet és gyümölcsöt a Mikulás! Joulupukki egyenesen Lappföldről A nyiladozó értelmű gyermekekben előbb-utóbb felmerül egyéb fogós kérdések mellett az is, hogy hol lakik, és mit csinál a Mikulás az év többi napján. így született meg az új Mikulás-legenda mely szerint a finn Lappföldön lakik Markus Rautio jóvoltából. A finn rádiós műsorvezető 1927-ben a Gyermekóra című műsorban mesélte el a máig élő, és a finn Rovaniemi városának komoly imázst és anyagi hasznot jelentő történetet, mely szerint a minden gyermek minden cselekedetét jól halló Fül-hegy gyomrában van egy szupertitkos játékkészítő manufaktúra. A Mikulás feleségével és a skandináv népmesék legendás manóival él Lappföldön, ahol hosszas keresgélés után telepedett le, és ahonnan csak néha teszi át székhelyét a titkos nyári szálláshelyére. A nyuszifülre emlékeztető alakú, valóban létező Fül-hegyhez egy gyönyörű, Finnország volt elnökéről, Urho Kekkonenről elnevezett nemzeti parkon át lehet eljutni. Az északi sarkkör által átszelt területen, az ilyenkor soha fel nem kelő nap világában az ötvenes évek óta rendeznek ünnepségeket, ahol a gyerekek találkozhatnak az „igazi” Mikulással. A rendezvények a nyolcvanas években váltak világhírűvé, mára a Rovaniemi városától kilenc kilométerre északra fekvő Napapiirit Mikulás-faluvá avatták, és berendezték a jóságos idős ajándékosztó irodáját és postahivatalát is, ahol egész évben várják a gyerekek leveleit és a személyesen érkező látogatókat is. Szent Miklós Esztergomban Meggyes Tamás polgármester javaslatára egy egyedülálló családtámogatási program indult útjára 2005. január elsején, melynek első eleme a „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért” volt. Az esztergomi állandó lakhellyel rendelkező szülők gyermekei automatikusan részesülnek a támogatásban, amelynek a több mint két évtized alatt felgyülemlő 3,2 millió forintos összegét huszonegyedik életévük betöltése után használhatják fel a hídlap 5
