Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-16 / 32. szám
Gábor Éva Akár piacon kapható, olcsóbb termékről, akár pedig márkás, minőségi ruháról, cipőről van szó, a tulajdonosa szeretné a holmit árához és rendeltetéséhez mérten minél hosz- szabb ideig változatlan színben, formában használni. Természetesen vannak hibás, illetve nagyon gyenge minőségű termékek, amelyek tönkremennek így is, úgy is, de a legtöbb textiltermék és lábbeli élettartama attól függ, hogy mi, a viselőik miként bánunk vele, hogyan tisztítjuk és ápoljuk. Mostani írásunk ehhez ad jó tanácsokat. Figyeld a címkét! Valamennyi textíliához tartozik használati, kezelési útmutató, amely segít a vásárlóknak abban, hogy a ruhanemű szakszerű kezelésében, ápolásában és tisztításában, és amelynek betartása esetén a gyártó garantálja, hogy az anyag hosszú ideig megőrzi eredeti színét, tartását és formáját. A tanácsok általában egy, a ruhára rögzített papírcímkén is szerepelnek, de a termékben is van egy maradandó, rögzített, az oldalvonalba, vagy a nyakrészbe varrt textilcímke, amelyen pikto- gramok jelölik az ajánlott eljárást. A nemzetközileg egységes jelképsorok egyszerűen és érthetően tájékoztatnak a mosásra, fehérítésre, vegytisztításra, szárításra és vasalásra vonatkozó előírásokról. Lássuk, melyik jel mit is jelent. A legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott kezelés a mosás, amelyet értelemszerűen egy mosóteknő jelez. Az ábrában lévő, 30 és 95 °C közötti szám a maximális engedélyezett gépi mosási hőmérsékletet mutatja, a mosóteknőben lévő kézszimbólum pedig a termék kizárólag kézzel történő mosását jelöli, legfeljebb 40 fokos hőmérsékleten. Az ábra alatti vízszintes vonalak a mosás és a centrifugálás kíméletességére utalnak: az egy vonal a kíméletes, a két vonal pedig a nagyon kíméletes mechanikai műveletet jelenti. Ha a piktogram nincs aláhúzva, akkor különösebb óvatosság nem szükséges.. A háromszög alakú jelkép a termék fe- héríthetőségére utal. Az üres háromszög azt jelenti, hogy a ruhaneműhöz bármilyen oxidáló fehérítőszer használható. A ferde vonalakkal sávozott háromszög esetén a termék csak oxigénes fehérítőtartalmú mosószerrel mosható, klórtartalmúval nem. Ha üres áthúzott háromszöget látunk a címkén, az azt jelenti, hogy a terméken klóros fehérítés nem alkalmazható, a fekete áthúzott háromszög pedig arra figyelmeztet, hogy semmilyen fehérítő hatású mosószerrel nem mosható a textília. A négyzet alakú piktogramok a szárítás módját jelölik. A négyzetben lévő kör a korszerű mosó-szárítógépben való dobos szárítást, az egyszerű négyzet pedig a természetes szárítást mutatja. Ha a négyzetbe rajzolt kör át van húzva, akkor a ruhadarab nem szárítható gépben. Ha az ábrában két pont van, az a szokásos dobos szárítási ciklust engedélyezi, viszont egy pont esetén csak alacsonyabb szárítási hőmérséklet javasolt. Ha a négyzet felső részére egy nyújtott U-alakú ívet rajzolnak, az a hagyományos, függesztve történő szárításra utal. A négyzetben lévő három függőleges vonal a csepegtetve való szárítást jelenti, a négyzetbe rajzolt egy vízszintes vonal arra figyelmeztet, hogy a textíliát formára igazítva, fektetve kell szárítani, a négyzet bal sarkában lévő két átlós vonal pedig azt jelenti, hogy naptól védett helyen kell kiteregetni a ruhát. A vasalásra természetesen egy vasalóforma, módjára pedig a bele rajzolt pontok utalnak. Szintetikus anyagok esetén a stilizált vasalóba rajzolt egy ponttal jelölik a legfeljebb 110 fokos vasalási talphőmérsékletet, a selyem és gyapjú alapanyagokra érvényes két pont maximum 150°C-os hőmérsékletet jelent, míg a három pont legfeljebb 200 fokos simítást engedélyez, és ezt pamut és lenvászon textíliáknál alkalmazzák. A kör alakú jelképábra a vegytisztítást, azaz a hivatásszerűen végzett textiltisztítást jelenti, így tehát elsősorban a vegy- tisztítóban, mosodában dolgozó szakember számára nyújt útmutatást. Ha bármelyik jelképbe helyezve áthúzást találunk, az mindig tiltást jelent, vagyis hogy a ter- mék„ipari körülmények"között nem mosható, nem tisztítható, nem vasalható. Amiről a jelek hallgatnak... A termékismertetőkön szereplő tanácsok és információk mellett vannak általános érvényű, megszívlelendő jó tanácsok a textiltermékek kezelésére vonatkozóan. Színes pamuttermékeknél nem ritka, hogy az első mosáskor úgynevezett „színezéktöbblet" távozik, magyarul színt enged a ruha, ezért első alkalommal ajánlatos elkülönítve mosni őket. A kötött kelméből készült finomabb pulóverek különösen gyengéd bánásmódot igényelnek. Célszerű ezeket kifordítva mosni, hacsak nem a fonákoldal a boly-
