Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-29 / 47. szám

exkluzív „A szívem mindig esztergomi marad” Előző számunkban Pusztaszeri Kornél színművésszel beszélgettünk hűségről, régi értékeinkről, az otthon­ról. A beszélgetés néhány, megszívlelendő gondola­ta (helyhiány okán) kimaradt. Most pótoljuk. *- Térjünk vissza „egy szóra’’a ragaszkodáshoz! Nyilván­valóan Esztergomhoz is kötődik.- Ragaszkodom a jól megszokott dolgokhoz, és csak akkor változtatok, ha valami olyan történik ve­lem, ami miatt muszáj új utakra lépnem. Azt hiszem, az ember ragaszkodik ahhoz, amit megkedvelt és fontos számára, mert ezekből lehet baj esetén táplál­kozni, erőt meríteni. Büszke vagyok arra, hogy esz­tergomi vagyok, és büszke vagyok arra is, hogy 23 éve a Madách Színházban játszom. A családommal nem élek messze szülővárosom­tól, így, ugyebár, sűrűn hazalátogatok, mert édes­anyám és a húgom itt él. A szívem mindig esztergo­mi marad. Rendszeresen találkozom a barátaimmal, volt osz­tálytársaimmal, akik a mai napig fontosak a szá­momra. S ha felkérnek, mindig örömmel veszek részt irodalmi esteken, beszélgetéseken. Igazán ked­ves emlék marad számomra például az idei évben zaj­lott Babits-emlékműsor-sorozat, ahol kollégáimmal többször emlékeztünk meg a költőről.- Ahogyan beszéltük: a ragaszkodás, a hűség ma nem divatos.- De én arra vagyok büszke, hogy meg tudtam ilyennek maradni, és nem sodort magával ez a világ. Büszke vagyok arra, hogy a 17 éves lányomat is si­került ezen értékek mentén nevelnem és remélem, hogy megmarad ő is olyan tiszta, jólelkű embernek, mit amilyen most.- Igen, a család is érték. Ahogy tudom, az ön szá­mára ez különösen fontos. Mesélne nekünk egy kicsit róluk?- A család számomra az egyik legfontosabb köte­lék. A szüleimtől is mindig csak szeretetet és tisz­tességes nevelést kaptam, így ezt követem én is. Az édesapám szeretve nevelt, fontosak voltak számára a hagyományok, de erről nem csak én, hanem tanít­ványai is sokat tudnának mesélni. A családon belül a bizalom, a szeretet és egymás megbecsülése a legfon­tosabb számomra, ennek mentén élek én is szerette­immel. A lányom 17 éves középiskolás, de nem a tipikusan a mai kor gyermeke ő sem. Furcsa a mai világban, de szeret velünk lenni, ennél nagyobb öröm pe­dig egy apa számára nem is létezik. A lányom egyelőre keresi még az útját, de nagy színház- és filmrajongó.- Szabadidő, hobbi?- Szabadidőnkben, ha tehetjük, uta­zunk. Idén Skóciát jártuk be, ahol ha­talmas kulturális és történelmi uta­zásban volt részünk. Új hobbim a mo­torozás és a motorcsónak-vezetés, de ezekkel még csak ismerkedem. A má­sik nagy szerelmem a jó film.- Nézni vagy játszani benne?- Sajnos kevés filmben volt lehető­ségem játszani, de azok nagy élményt jelentettek számomra. Örülök, hogy együtt dolgozhattam Bacsó Péterrel egy hatrészes tévéfilm főszerepében. Nézni nagyon szeretem a filmeket. A régi és a jó filmeket falom, és próbálom ezt az él­ményt másoknak is átadni. Talán innen a lányom fil­mek iránti vonzalma is.- Korábban már beszéltünk arról is, mely részeket sze­reti Esztergomban. Mondta, hogy az emlékezetében ked­ves momentumként élnek például a vaskapui séták.- Igen, a barátaimmal sokszor megmásztuk a Hár­mas-sziklát, de mondhatnám a Kucklánder-hegyi szánkózásokat és említhetném Szentgyörgymezőt, ahol a nagymamám élt, és sütötte a finom sütemé­nyeket. Szeretem Esztergomot, és nagyon örülök, amikor a Duna mellett hazafelé autózva meglátom a Bazilika sziluettjét, mert tudom, hogy megérkeztem. Esztergomban itthon vagyok! G.I. 26 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents