Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-29 / 47. szám
közügy Válságkezelés Esztergomban A legtöbb közgazdasági szakember így látja: 2007-ben vált először érezhetővé a világot átfogó piacokon, hogy a realitásoktól elszakadt ingatlanárak tovább nem tarthatók. Mivel sokan nem tudták visszafizetni a hiteleket, több nagy múltú bank is csak állami segítséggel tudott megmenekülni. Ezt a jelenséget nevezzük hitelválságnak. A bankok helyzetének megingása alapvetően érinti a vállalkozásokat: egyre több cég lesz kénytelen bezárni, vagy drasztikusan visszafogni a termelését. Mivel a vállalkozások jelentik alapvetően a gazdaság motorját, a gazdasági növekedés elkezdett lelassulni. A lakosság a hitelválság hatására kevesebbet fogyaszt, amely további munkahelyek megszűnéséhez vezet. Emiatt beszélhetünk jelenleg világgazdasági válságról. A gazdasági életben - az emberi kapcsolatokhoz hasonlóan - jellemző, hogy a várakozások olykor fontosabbak a valós helyzetnél. Ha például elterjed egy bankról, hogy csődbe fog jutni, és a betétesei megrohamozzák, legyen bármilyen erős valójában, nem fog tudni mindenkit kifizetni, és végül kénytelen lesz csődöt jelenteni. Az ehhez hasonló pánikreakciók a válság idején gyakoriak, a részvények árai a tőzsdén ezért gyorsabb és nagyobb változásokat produkálnak, mint általában. Sok tőzsdén bejegyzett cég részvényei veszíthetik így el az értéküket. Az irracionális folyamatok megfékezésében döntő tényező az intézményekbe, elsősorban a kormányba vetett bizalom. A gazdasági élet szereplői ugyanis csak akkor fektetik be a pénzüket, ha hisznek abban, hogy a kormány képes lesz olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel javítani tud a gazdaság helyzetén. Nem valószínű, hogy a hazai, vagy a külföldi befektetők bíznak a jelenlegi kormányban, hiszen az folyamatosan változtatja az álláspontját a gazdasági kérdéseket illetően. Mindezekért súlyos milliárdokat kell, hogy fizessünk. Ml LEHET A MEGOLDÁS? Az esztergomi városvezetés előtt végleg világossá vált, hogy mindenképp lépnie kell, hogy segítse az itt lakókat, megakadályozza az esztergomiak nehéz helyzetbe kerülését. Három fő csoportba soroljuk azokat az intézkedéseket, szempontokat, amivel segítséget szeretnénk nyújtani az itt élőknek és esztergomi vállalkozásoknak, illetve segíthetünk egymásnak, egymáson. Városunk vezetése az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy sokszor hozott olyan, az esztergomi lakosokat segítő intézkedést, amely hosszú távra mutat. A jelenlegi trend szerint a tőke kivonul az országból, nálunk pedig éppen hogy bevonul a tőke Esztergomba. Azt is megemlíthetjük, hogy az ország hasonló városaiban szinte mindenhol sor került iskolamegszüntetésekre és tömeges pedagógus-elbocsátásokra, nálunk azonban ez szerencsére nem történt meg. A város vezetése tisztában van vele, hogy az egyetlen út a válság megoldására tehát az„előre menekülés". A GYARAPODÁS-PROGRAM FELGYORSÍTÁSA Ahogy Meggyes Tamás polgármester fogalmazott, a járdák, az utak első helyre sorolása a közvélemény-kutatások szerint is azt jelenti, hogy mindenkit érintő és megérintő kérdésről van szó. Ezért erre a gyorsításra fordított összegből másfél milliár- dot szán Esztergom. A vélemények megoszlását tükröző arányban 1 milliárdot fordítunk a homlokzat-felújításra, jelentős hozzájárulást adva a magántulajdonosoknak. Az első ütemben félszáznál több utcában egymilliárdos munka elvégzését tűzték ki célul. A rendelkezésre álló forrás, a gyorsítás fedezete az a milliárdos nagyságrendű lekötött kötvényállomány, amit tavaly év végén bocsátott ki beruházások finanszírozására Esztergom. A város vezetése úgy véli, nem szabad engedni a lefaragáspárti ötleteknek. Olyan konstrukciót kell találnunk, amely természetesen a közbeszerzési törvényt betartva elérjük, a kivitele16 hídlap
