Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-29 / 47. szám
címlapon tónál. Borbálát egy kétablakos toronyba börtönözték be, de a lány vágatott rá egy harmadikat is, utalva ezzel a Szentháromságra és a megvilágosodásra, ezért lett a háromablakú torony Szent Borbála attribútuma. A legenda szerint a toronyba zárt leányhoz bejutott a püspök, aki zárkájában megkeresztelte, mire megnyíltak a börtön falai, megszöktek, és egy sziklahasadékban rejtőztek el. Búvóhelyüket egy pásztor el árulta, akinek bárányai erre sáskává változtak. A dühös apa megkorbácsolta a lányát, majd átadta a római hatóságoknak, ahol további kínzásoknak és raboskodásnak vetették alá, de hitét nem tudták megtörni. Végül saját édesapja fejezte le 306-ban, majd ezután villám ütötte agyon az elvetemült apát. A nap legismertebb néphagyománya a Borbála-ág vágása. A lányok ilyenkor egy faágat törtek, vízbe állították, majd várakoztak a kizöldülésére. Ha ez megtörtént, azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. December 4-hez több munkatilalom is kapcsolódik. Tüzet például csak a férfiak rakhattak ezen a napon, sőt némely vidéken a nőknek ilyenkor semmiféle munkát nem szabadott végezni. Varrni azért volt tilos, nehogy bevarrják a tyúkok fenekét, söpörni pedig azért nem lehetett, nehogy elsöpörjék a szerencsét. Mikulás napja A kisgyermekek által olyannyira várt piros kabátos, fehérsza- kállú, bottal járó, jóságos idős bácsi a negyedik században élt Myrai, más néven Barii Szent Miklós legendás alakját eleveníti meg, aki a legnépszerűbb és legismertebb szent a világon. Számos foglalkozásnak, így a molnároknak, a pékeknek, valamint a szegényeknek, a diákoknak és a családoknak is a védőszentje. Szent Miklós püspök a mai Törökország területén látta meg a napvilágot. Bár az élete köré szőtt legendákat később maga az egyház is megkérdőjelezte, és még a szentek sorából is törölni akarták, a feljegyzések szerint már csecsemőkorában is csodák történtek meg vele. Fürdetés közben például saját lábára állt, szerdán és pénteken, böjti napokon pedig csak egyszer szopott. Felcseperedve Isten szolgálatát kereste, és Myra püspökévé választották. Életének egyik legismertebb története egy szegény családról szól, ahol az apa az ínség miatt bordélyházba küldte volna három leányát, de Miklós az éj leple alatt az ablakon át titokban bedobott a lányok szobájába három zacskó aranyat. Innen ered a ma is élő hagyomány, hogy a Mikulás vagy a Télapó az ablakokba teszi a gyermekek ajándékát. Szent Miklós kultusza a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a hatodik században, ekkor kezdték el ünnepelni december 6-án a temetése emléknapját. A gyermekek és a nép iránt érzett szeretetéről híressé vált püspök ereklyéit 1087 óta az olaszországi Bariban őrzik. A Miklós-napi ajándékozás népi hagyománya, a „mikulásjárás” elsősorban a Dunántúlon és a magyar nyelvterület északi részén volt ismert. Egy legény ilyenkor Miklós püspöknek öltözött, és az ünnep előestéjén kísérőjével, a rosszaságot, illetve az ördögöt jelképező álarcos, kormos arcú sötét alakkal, a Krampusszal végigjárta a gyerekes házakat. Ha a kicsik szépen imádkoztak, ajándékot kaptak, ellenkező esetben a virgács fenyegette őket. 6 hídlap
