Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-15 / 45. szám
Himmler György Az utóbbi hónapokban gyakran hallhattunk arról, hogy régiónk egyik legbecsesebb természetvédelmi területe, a Párizsi-patak (más források szerint Párizsi-csatorna) veszélyben van, ugyanis az eliszaposodás és kiszáradás fenyegeti. Ezért a Párizsi-mocsarak lassan ártéri erdővé alakulnak át, a láp megmentése pedig évek óta késik. A terület páratlan természeti értékeiről és a láp drasztikus pusztulásáról Matej Medved'-gyel, a Gbelcia crassiceps Polgári Társulás titkárával beszélgettünk. A Párizsi-patak Kolta és Csúz térségében ered, majd Kürt, Kisújfalu, Köbölkút és Libád kataszterein áthaladva Kőhidgyarmat fölött ömlik a Garamba. Kiterjedt mocsaras területeiről az első feljegyzések az 1800-as évek elejéről származnak. A leírások alapján elmondható, hogy az egykor kiterjedt mocsárvilág máig egyharmadára csökkent, ami által az egykor benne megtalálható állat- és növényfajok is jelentősen megfogyatkoztak. A területen a múlt század hatvanas éveiben a tervgazdálkodás és kollektivizálás „szaktekintélyei" rizsföldeket szerettek volna létesíteni, de a terv szerencsére nem sikerült. A hetvenes évek elején kezdték felismerni a terület egyedülálló természeti értékeit és „tanulmányi területté" nyilvánították, ahol a később Londonba emigrált Zdenék Boucek profesz- szor végezte az első komoly entomoló- giai kutatásokat. Ő volt az, aki 1955-ben felfedezte a „köbölkúti kisdarázs" (Gbelcia crassiceps) endemit példányait, amelyek kizárólag itt találhatók meg. A darázs a természetvédelmi terület szimbóluma lett, Boucek professzor pedig a londoni Királyi Entomológiai Társaság kutatója. 1982-ben a területet egyedi növény és rovarfajok védett lelőhelyévé minősítették. 1985-ben a legjelentősebb változást az jelentette a térségben, hogy Libád kataszterében a patak felduzzasztásával egy halastavat létesítettek. Védettségi fokozatát jelentősen növelte, hogy 1990- ben bejegyezték a Ramsari konvenció listájára, amely az élővilág fennmaradása szempontjából nemzetközi jelentőséggel bíró mocsaras területeket tartalmazza. 1992-ben természetvédelmi területté, majd 1996-ban nemzeti természetvédelmi területté nyilvánították, ami a Szlovákiában érvényben lévő öt védettségi fokozat közül a negyediket biztosítja a területnek. Ettől az évtől kezdődően szerveznek itt évente nemzetközi ornitológiái táborokat. A Párizsi-mocsárvilág ennek ellenére pusztulóban van. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a patak egész hosszában nincs sehol víztisztító, így a környező települések szennyvize szabadon ömlik a patakba. Az eliszaposodást siettető másik tényező, hogy a környező területeken mindenütt aktív földművelés folyik, aminek eredményeként a jelentős mértékű tavaszi erózió nagy tömegű földet hord a patakba. 1995-ben Jozef Medved', a terület természetvédelmi felügyelője tervet dolgozott ki, amelynek értelmében százméteres sávban létesített cölöpözéssel ki lehetne védeni a talajeróziót, a terv megvalósítása azonban azóta is várat magára. Az illetékes állami hatóságok, akik a terület nagyobb részének birtokosai, illetve a természetvédelmi felügyeleti jogköröket gyakorolják, eddig nem tettek lényeges lépéseket a biodiverzitás megőrzésének védelmében. Sok a teendő, s talán a legfontosabb lenne Kisújfalu és Kürt között egy külön víztározó kialakítása a mocsár rendszeres vízellátására. Eddig azonban mindössze annyi történt, hogy 2004-ben a környezetvédelmi minisztérium 200 000 koronás támogatásából megépülhetett egy ornitológiái kilátótorony. A terület legértékesebb része, amely leginkább megőrizte őseredeti jellemzőit, a Kisújfalu és Köbölkút térségében található mocsár, amelynek úszó szigetei igazi csemegét jelentenek a természetbúvárok számára. A Párizsi-patak térségében 171 madárfajt regisztráltak a kutatók, amelyek közül 77 rendszeresen visszatérő vándormadár. A terület fontos költőhely és madárvonulási csomópont. Itt található például a fülemüle sitke legészakibb előfordulási helye, míg például a szürke kánya télen egészen idáig levonul Skandináviából. A rovarvilág csodái közül 500 fajta ro38 hídlap
