Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-15 / 45. szám
közügy Az esztergomi gazdaságélénkítésről A mostani magyarországi - hazai és nemzetközi gyökerű - gazdasági válság kezelésére lehet„nemzeti csúcs"-féle látszatcselekvésekkel válaszolni, negatív, megszorító, elvonó intézkedéseket tenni, vagy lehet ellenkezőleg fellépni: az összetartozás és a szolidaritás elve szerint egymást segíteni, munkahelyeket teremteni, adót csökkenteni. Esztergom ez irányú cselekvési programja kapcsán a polgármestert, Meggyes Tamást is megkérdeztük. M i az, amit Esztergom vezetése tehet és tesz a gazdasági válság elkerüléséért? Először is érdemes összefoglalni annak hatásait, hogyan érintheti ez városunkat, közvetlen környezetünket. Az aggasztó kormányzati döntések, valamint a világ- gazdasági válság miatt a belső (hazai) fogyasztás hasonlóan aggasztóan fog alakulni. Miközben a reáljövedelem további csökkenése sem kizárt, a fogyasztási hajlandóság még ennél is nagyobb mértékben eshet vissza. A 2006- tól kezdődő költségvetési megszorításokkal párhuzamosan ugyanis a lakosság jelentős hitelfelvétellel kezdte el „simítani" a fogyasztását, azonban most a magasabb kamatok és szigorúbb elbírálások következtében a hitelcsatorna igen visszafogottá válhat, míg a szokásos kiadások mellé a törlesztő-részletek is bekerülnek. Azaz mivel kevesebbet költünk, ezért kevesebbet kell termelni, vagyis ezáltal is „természetesen" (pontosabban: sajnálatosan) munkahelyek szűnnek meg. Esztergom: közös ügyiin Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a termelést, illetve a fogyasztást elősegíteni. Nem feltétlenül kell nagy volumenű dolgokra gondolni, hanem arra, hogy a legapróbb szolgáltatás igénybevétele is, ha a megbízott esztergomi, akkor pozitívan fog hatni a kis „városi gazdaságra". A legfontosabb, az, hogy amennyiben segítjük egymást mi, itt lakók, akkor mindenképpen csak nyerhetünk rajta. Ha például a szomszéd boltban veszünk pékárut, akkor valószínűleg az ottani boltos is majd az üzletünkben fog viszontvásárolni. De ide tartoznak a város azon intézkedései úgyszintén, amik elejét vették (például) a tömeges pedagógus-elbocsátásnak, ezzel fent tudták tartani az adott szintű fogyasztást. Természetesen csak úgy érhetünk el eredményeket a válságkezelés során, hogy Esztergom belső fogyasztását és termelését generáljuk, előmozdítjuk. Beruházás, gazdaságélénkülés Nem szükséges gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, egy vagy több nagyobb beruházás minden esetben a város fejlődését szintén maga után vonja. Kiépülhet, hozzá csatlakozhat ezekhez egy-egy olyan iparág, amely komoly bevételt vagy költségkiesést hozhat Esztergomba. Elmondható, hogy általában ezen beruházások további befektetéseket vonnak maguk után, amelyek zömmel az eredeti (beruházási) összeg mintegy hetven százalékát érik el. Gazdasági pezsdülést kell hogy jelentsen (gondolva - többek között - a munkahelyteremtésre) számos új vállalkozás indulása, akár ehhez kapcsolódóan az új képzések indítása az iskolákban, de azon megnövekedett városi bevételeket sem szabad szem elől téveszteni, amiket egyéb helyi, illetve átengedett központi adók hoznak, fgy például a személyi jövedelem- adó városunknak juttatott része vagy az iparűzési és az ingatlanadó, illetőleg a vállalkozások kommunális adójának bevételei is mind-mind a város közösségét gyarapítják, ami természetesen visszaforgatódik a lokális gazdaságunkba - hozzánk. Szóljunk részletesebben a mikéntekről is Esztergom vezetése az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy sokszor hozott olyan, a város lakosait segítő intézkedést, amely hosszú távra mutat. Gondolhatunk itt a Szent Miklós programra, annak számtalan részelemére, vagy arra, ahogyan kiálltak a Vaszary kórház mellett (igaz, nem csekély áldozat árán és egyes parlamenti képviselőink nemtörődömségétől, alkalmankénti ellenlépéseitől kísérve). Mialatt a jelenlegi trend szerint a tőke kivonul az országból, Esztergomba éppenséggel hogy bevándorol. Látható: a város vezetése tisztában van azzal, hogy a válság megoldására az egyetlen járható út az„elő- re menekülés". Az esztergomi gazdaság élénkítése kapcsán több lehetőség mutatkozik. Meggyes Tamás polgármester úgy vélekedik, hogy a járdák és az utak (a közlekedési infrastruktúra) „megjobbításának" első helyre sorolása a lakossági közvélemény-kutatások szerint is a legfontosabb tennivaló, nem mellékesen a komfortérzet javításán túl elsődleges és másodlagos gazdaságélénkítő hatással rendelkezik, hiszen egyfelől helyben munkát ad, másfelől egy rendezettebb városi közlekedhetőség csábítóan hat a nem helyi vállalkozásokra, vállalatokra. Ezért e mindenkit érintő és megérintő ügyre a „gyorsítás programra" fordítható összegből másfél milliárdot szán Esztergom. A polgármester hozzátette, hogy a lakossági vélemények megoszlását tükröző arányban egymilliárdot költenek homlokzat-felújításra, pályázati rendszerben, jelentős hozzájárulást adva a magántulajdonosoknak. Az első ütemben félszáznál több utcában tűzték ki célul az egymilliárdos munka elvégzését. Mindehhez a rendelkezésre álló forrás, a gyorsítás fedezete az a milliárdos nagyságrendű lekötött kötvényállomány, amit tavaly év végén bocsátott ki beruházások finanszírozására Esztergom. Mindezzel a város vezetése azt is deklarálni kívánja, hogy nem szabad engedni a lefaragás-párti elképzeléseknek, rossz, téves (és ad hoc) ötleteknek. 4 hídlap
