Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-08 / 44. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Iskola az egykori rend falai között Esztergom iskolaváros, ezen múltjára épp oly büszke lehet, mint más, történelemmel, képzőművészeti kincsekkel vagy új városfejlesztési perspektíváival kapcsolatos értékeire. Helytörténeti sorozatunkban már korábban is írtunk régi iskolák régi épületeiről. Ezúttal az egykor itt működött pálos és bencés gimnázium Bottyán János utcai és Főapát utcai épület- együttesének históriáját meséljük el olvasóinknak. E sztergomban a Bottyán János utca 8. szám alatt található a pálos rend egykori háza. A patinás épület jó pár évtizede a Bottyán Jánosról elnevezett iskola székhelye, kiegészülve a Főapát utcában lévő másik szárnnyal, amely viszont a bencések rendjének volt egykor az otthona. A komplexum így vált eggyé, az utóbbi évek felújításainak köszönhetően a hatalmas, L-alakú ház régi fényében ragyog ismét. Prokoppné Stengi Marianna Esztergomi séta című könyvében olvashatjuk, hogy a jelenleg tárgyalt, Bottyán János utcai épület helyén - már a XVII. század végén - Malonyal Ádám- nak, a királyi város első plébánosának a háza állt, akinek az édesapja 1663-ban, a török ellen vívott párkányi csatában elesett, ezért utcát is neveztek el róla, ez vezet ma a Simor János utcáról a református templomhoz. Malonyai végrendeletében, 1726-ban, házát a márianosztrai pálosokra hagyta, esztergomi szállásháznak. A pálosoknak azonban nem felelt meg a szerény vályogház, és ezért Oracsek Ignác budai építőmestert bízták meg az új emeletes ház építésével. A pálosok szállásháza a helyi barokk építészet legjobbjai közé tartozik. Ez a homlokzati típus a kapu feletti emeleti kettős ablakokkal a helyi polgári barokk építészet jellegzetessége lett. A márinosztrai kolostor igényességére és a rend létszámára utal, hogy e házban a mellékhelyiségeken és a konyhán kívül tizenhét szoba volt. A nagy házat Oratsek Ignác a budai várpalota barokk átépítésének kivitelezője 1759-62 kőOratsek Ignác 1702-ben született Komáromban, s ugyanott lett építőmester. Grassalkovics Antal 1750-ben meghívta a budai vár barokk átépítésének kivitelezéséhez. Amikor 1759-ben Grassalkovics Esztergom főispáni helytartója lett, Oratsek Ignácot ajánlotta az akkor tervezett két nagyépület, az 1759-62 között épült mai belvárosi plébániatemplom és a pálos rend háza tervezőjének. Pöltl Zoltán 28 hídlap