Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-11-08 / 44. szám

exkluzív akkor következetesen kívánja képviselni nemzeti érdekeinket is, amibe a határon túli magyarok törekvéseinek felvállalása is bele­tartozik. Ha a magyarokat bárhol bántódás éri, felemeljük a sza­vunkat, és nyomást gyakorolunk a kormányra, hogy szintén te­gye meg az ilyenkor megkívánt diplomáciai és egyéb lépéseket. Elvi síkon pedig a legfontosabb talán az, hogy minden lehetsé­ges fórumon felvállaljuk és képviseljük a határon túli magyar­ság autonómia törekvéseit. Az autonómia az a nemzetközi jo­gilag is elfogadott intézmény, amely a leginkább alkalmas arra, hogy garantálja a határon túli magyar közösségek perspektivi­kus megmaradását.- A felesége Párkányban született. Gyakran ellátogatnak a környékre?- Igen, gyakran járunk arrafelé. Különösen olyan családi és sá­toros ünnepeken, mint például a Simon-Júda Vásár. A magán­jellegű kapcsolatokon túl, próbálok bekapcsolódni a térség köz­életébe is, így rendszeresen részt veszek az Esztergom-Párkány Polgári Bálon, tiszteletbeli párkányiként pedig elmondhatom: a város az Országgyűlésben jelen van. Fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, hogy e téren korántsem vagyok egyedül: Pár­kányon kívül nincs talán még egy olyan külhoni magyar város, amely lányai révén hasonlóan erős képviselettel rendelkezne a magyar politikában.- Mit tapasztal, hogyan változik-változott ez a vidék?- Kettős érzésem van. Szlovákia fejlődik, és ez lépten-nyomon érezhető. Fantasztikus érzés az is, hogy a határ eltűnt, van híd, és nem kell útlevél. Ez csodálatos vívmány! Ugyanakkor aggódom a szlovák politika magyarellenes kirohanásai miatt. A szlovákiai magyarellenesség már-már irracionális méreteket ölt, és képes megmérgezni a légkört. Szerencsére azonban az együttműkö­dés és a gazdasági kapcsolatok soha nem tapasztalt mértékben fejlődnek a határok mentén, ami mindenképpen üdvözlendő, egészséges és természetes folyamat. Gulya István Névkártya Németh Zsolt 1963. október 14-én született Budapesten. Édesapja református lelkész, édesanyja vegyészmérnök. Nős, felesé­ge Forgács Ildikó. Három gyermekük van. 1982-ben a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd 1987-ben közgazdász-szociológus oklevelet szer­zett a mai Budapesti Corvinus Egyetem elődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE). 1988-89-ben az Oxfordi Egyetem St. Antony College intézetének politikatudomány-hallgatója. 1984-től a Rajk László Szakkollégium tagja. 1987-től 1990-ig tudományos ösztöndíjasként dolgozott a Magyarságkutató Intézetben. 1987-ben alapító tagként működött közre az MKKE Széchenyi István Szakkollégiuma életre hívásában, majd annak nevelőtanára lett, 1992-től 1995-ig a Széchenyi István Szakkollégiumi Egyesület elnökének választották. 1990-ben belépett a Rákóczi Szövetségbe, 1995-1999-ben elnökségi tagként végezte a munkáját. 1995-től az Erdélyi Gyülekezet főgondnoka, majd tiszteletbeli főgondnoka lett. 1999-től tagja a Johannita Lovagrendnek. Szorosabban vett politikai pályafutása, szerepvállalása 1984-1987 között vette kezdetét, amikor az MKKE Közép-Európa Klub, majd Társadalomtudományi Klub egyik vezetőjének választották. 1985-től 1987-ig a Társadalompolitikai és Honismereti Klu­bok Tanácsának vezetőségi tagja tisztét töltötte be. 1988. március 30-án részt vett a Fidesz alapításában, majd a szervezet szó­vivője lett. 1988-1989-ben a Fidesz nagy-britanniai képviselőjeként tevékenykedett. 1989 októberében választmányi tag lett. 1993-tól 2003-ig a Fidesz alelnöki, 2003-2005 közt a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Választmánya alelnöki tisztét töltötte be, 2002-től a párt frakcióvezető-helyettesi, illetve a Külügyi Kabinet vezetői posztját látja el. Németh Zsolt 1990 óta országgyűlési képviselő. 1990-1994 között az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja, 1993-tól az elnöke volt. 1994-1998 közt a külügyi bizottság, valamint az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének tagja­ként munkálkodott; 1998. július 14-től 2002. május 27-ig a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként dolgozott, felügye­lete alá tartozott a Határon Túli Magyarok Hivatala is. 2002. május 27-től 2006. május 1-jéig a külügyi bizottság elnökévé volt. A 2002-es kormányváltást követően az ET Parlamenti Közgyűlése magyar küldöttségének helyettes vezetője lett, 2005-től az ET Politikai bizottságának alelnöke választották. 2006. május 30-tól a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöki teendőit végzi. Beszédeit, cikkeit tartalmazó könyve Magyar kibontakozás címmel jelent meg 2002-ben. nyen önellentmondásba keveredhet. Magyarországgal ponto­san ez történt. Nincs markáns regionális politikánk, az EU-ban a nemzeti érdekek képviselete helyett csupán asszisztálunk a közös döntésekhez, és bizalmatlanok velünk szemben az Ame­rikai Egyesült Államokban is. Kedvezőtlen fejleménynek tartom továbbá, hogy a magyar külpolitika egy túlzott orosz-barátság irányába mozdult el, éppen akkor, amikor Moszkva - régi refle­xeket felelevenítve - ismét érdekszférák kialakítására törekszik. A magyar társadalomra nézve ez már biztonságpolitikai veszé­lyeket is hordoz.- Ellenzékből hogyan lehet külpolitikailag hathatósan politizál­ni? Hogyan lehet a külhoni magyarság törekvéseit támogatni, a se­gítségükre lenni?- Igyekszünk mindent megtenni, amire alkotmányos lehető­ségeink között lehetőségünk van. Folyamatosan jelezzük part­nereinknek: a magyar ellenzék olyan külpolitikát folytat, amely egyszerre elkötelezett az európai integráció, a regionális együtt­működés és a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett, ugyan­hídlap 25

Next

/
Thumbnails
Contents