Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-11-08 / 44. szám
& meink maradtak, az igazi, a nagyszerű, a felemelő, az örökös, a nemzedékeket átfogó emberi lét újra homályba veszett. De tisztelt hölgyeim és uraim, ha egy pillantást vetnek a Mária Valéria hídra, talán visszatér a hitük, talán újjáéled önökben a remény. Mert az a tény, hogy ezt a hidat már ötödször építettük újjá azt bizonyítja, hogy az alkotás, a felfelé törekvés, az élet mindig erősebb, mint a pusztulás, az önfeladás. Igen tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt polgármester úr, tisztelt bíboros úr, a hely és az időpont jelképes ereje azt üzeni mindannyiunknak: újjáépítjük az országot, hidat verünk megint, ha kell százszor is, és közösen valamennyien átjutunk a túlsó partra" - zárta mondandóját Orbán Viktor. Paskai László ünnepi beszédében Esztergom városának történelmi jelentőségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy valameny- nyi esztergomi polgár számára kitüntetés, ha szolgálhatja a múlt értékeinek a megőrzését és a város jövőjének az építését. „Ez a város Magyarországnak nemzeti és kulturális értékekben kiemelkedő városa. Ezeréves múltja a magyar történelem lényeges része. Nemzeti létünk gyökerei itt találhatók, Géza fejedelem ide helyezte fejedelmi központját, itt született István, akit az 1000. év karácsonyán királlyá koronáztak, és aki a magyar államiságot elindította. Ő szervezte meg az esztergomi érsekséget 1001-ben, az azóta eltelt ezer esztendő számtalan kulturális, társadalmi értéknek volt a hordozója. Örömmel látjuk a jelenben is a város fejlődését. Mivel, mint volt esztergomi érsek kaptam a kitüntetést, arra a hatásra gondolok, amelyet a város az egyház működésével nyert. Nem az érsekek közéleti szerepére gondolok, hanem a csendes lelkipásztori munkára, amely az itt élők hitéletét szolgálta. Alkalmazható erre a városra is az, amit XVI. Benedek pápa ez év szeptemberében Párizsban a Bernardinusok Kollégiumában, a bencések egykori kolostorában a jelen lévő hétszáz közéleti személyiség előtt mondott. A keresztény élet közösségi hatásáról így fogalmazott: „A kolostorok lakói nem akartak új kultúrát teremteni, és nem törekedtek a régi megőrzésére. Szándékuk sokkal egyszerűbb volt. Céljuk latin szóval a„quaerere Deum" magyarul az istenkeresés volt. Azokban a zavaros időkben, amikor minden összeomlással fenyegetett, a szerzetesek a legfontosabbra vágytak: megtalálni azt, ami értékes és maradandó: megtalálni az Életet. Istent keresték." Ehhez fűzte a pápa a további gondolatát: „Európa kultúrájának az alapja az istenkeresés és Isten szavának a meghallá- sa. Ezek alkotják ma is minden igazi kultúra alapját." Az Egyháznak ez a csendes hatása végigkísérte és építette Esztergom városát. Volt ez a város romokban a török időkben, elnyomás alatt a diktatúra idején. Mind a kettőből tudott kiemelkedni, megőrizte kulturális és társadalmi értékeit. Mindez egyben arra is rámutat, hogy a jövő kulturális és társadalmi építésében a keresztény életfelfogásnak ma is fontos szerepe van. Érseki szolgálatommal ennek az ezeréves múltnak a munkálására törekedtem. Tettem abban a tudatban, hogy valameny- nyi esztergomi polgár számára kitüntetés, ha szolgálhatja a múlt értékeinek a megőrzését és a város jövőjének az építését. Ismételten köszönöm polgármester úr és a képviselő-testület kitüntető értékelését, és szívből kívánom, hogy eredményes munkájuk szolgálja ennek az ezeréves városnak további életét és fejlődését" - fogalmazott a bíboros.-cs-n hídlap 23
