Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-10-25 / 42. szám

helyi história

lástban ül, szeme kendővel átkötve, fején töviskoszorú.

Mint láthatjuk e rövid leírásból, a kálvária nem teljes, képeinek tárgyai sem fedik a szokásos és gyakorlattá vált jelenetek ábrázolását és azok sorrendjét. Felérvén utunk végpontjára, művészettörténeti szemszögből tekintve, kiválóan érdekes látvány tárul elénk. A Jordánszky-kápolna előtt, az ég kékjébe markáns vonalaival vágódik be az öt részből álló Golgota-csoport. Mindany- nyi komoly, kora naivitásával színezett kőszobor. A keresztek 4 méter, az álló alakok 2 méternyi magasságúak. A csoport legértékesebb része a Krisztus-kereszt, melyen a felszögezett Megváltó teste különösen kiváló szobrászművészeti alkotás, teljes anatómiai tudással, gondos modellírozással, keresztjétől különállóan készült, valóban muzeális értékű alkotás ez. Az ,S alakban görbült test szinte kisugározza a megváltás fenséges eszméjét. (...) A kálvária szobrok kétféle jellege arra enged következtetni, hogy úgy a Golgota-szoborcsoport, mint a stációk két-két különféle mester munkája. S bár a kereszt talapzatán bizonyára az újból való felállítása idejét jelző 1823 évszámot látjuk, valamennyinek karaktere a 18. századra vall. Például Jézus alakjának megmintázása, és a latrok alakjainak kivitele között egy egész világ van, de egészében véve e szoborművek jellegzetes barokk alkotások.”

Nézzük a Szent Tamás-hegy délnyugati, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Rákóczi tér felől látható részét! Itt Várnai Dezső, az esztergomi ásatásokat irányító mérnök tervei alapján bástyaszerűen kiképzett feljárót építettek 1938-ban. A teraszos kiképzésű utolsó szerpentinfordulóban egy hatalmas dombormű áll a falba süllyesztve, Antal Károly Szent István koronázása című munkája. Az ugyancsak 1938-ban készült, 3x5 méteres alkotáson lévő felirat: „Sanctus Stephanus Proto Rex Apostolicus Hungáriáé, azaz Szent István Magyarország első apostoli királya” olvasható. Az 1909-ben született és 1994-ben elhunyt művész 1935-ben a Ferenczy István-díjat, 1937-ben a Párizsi Világkiállítás ezüstérmét, 1952-ben a helsinki szellemi olimpia oklevelét, 1954-ben a Munkácsy-díjat, 1958-ban a Csók István-érmet végül 1993-ban a Kossuth-díjat kapta meg.

S végül, hogy ne hagyjuk kétség nélkül olvasóinkat, eláruljuk, úgy látjuk, e patinás városrész címben is említett titka tehát nem más, mint az a páratlan szépség, mellyel nemcsak a városunkba érkező vendégeket, de az itt élőket is nap mint nap le tudja nyűgözni a Szent Tamás-hegy.

a m