Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-10-25 / 42. szám

exkluzív- Persze.- Mennyi időt tud szánni a családi életre?- Hol kevesebbet, hol többet. A mun­kától függ. Ha épp nincs olyan sok, ren­geteg idő jut a családi életre. Jövünk-me- gyünk a feleségemmel, szeretünk utaz­gatni bele a világba. Jártunk például a dél-francia vidéken, Provance-ban. Va­rázslatos vidéken motoroztunk. Elrobog­tunk egy gyönyörű helyre, a Verdon folyó völgyébe, ami legalább olyan szép, mint az amerikai Grand Canyon. Egy csodála­tos kisvárosban laktunk. Igaz, útközben a motoron jó párszor eláztunk, de hát vit­tünk magunkkal esőruhát.- Beszélne a terveiről?- Nem szívesen, mert rossz ómennek tartom. Évekkel ezelőtt is beszéltem a Mókuskerék című filmről, de végül nem adott rá pénzt a Magyar Televízió. Ha már elkészült, vagy forgatjuk, akkor már igen. A színházi munka folyamatos.- Ha már „elkiabálás", említhetjük a Thelomeris - Sorsvonalak című filmje ese­tét is...- Igen. Két éve elvállaltam az első ma­gyar science-fiction filmnek nevezett al­kotás főszerepét, ahol az eddigi karakte­reimtől eltérő szerepben játszom a film­ben szereplő óriási gyárváros, Thelomeris urát. Ebben a filmben az a „bizarr gondo­lat" fogott meg, hogy az ember az idővel üzletel, olyan „dologgal", ami - elvileg - végtelen és örök. A filmet nagy csúszás­sal, ennek az évnek a végén, vagy lehet, hogy csak jövőre mutatják be.-Igaz, hogy zenél?- Igen, a bátyámmal a Molnár Irén nevű zenekarban játszunk. Molnár Irén a bá­tyám egy régi szerelme volt, akit zene­karnévként akart megörökíteni. Beat­les-, Steppenwolf-, Credence Clearwater- számokat adunk elő, a bátyám dobol, én gitározom. Általában a környéken lépünk fel, de a Szigeten is bemutatkoztunk.- Korábban a politikával is „kacérkodott"...- Nem, soha nem voltam képviselő. Nem is indultam.- Szerepelt viszont politikai gyűléseken.- Ja, hogy arra gondol, hogy kinyilvání­tom, „elárulom" magam, és nem sunnyo­gok. Igen. Az ember az érzelmeit ki kell, hogy nyilvánítsa. Nincs mese. Az, hogy én egy aránylag szokatlan oldalon vok­solok, sokak számára nem természetes, mást tartottak rólam. Kiderült, én, kérem, egy radikális, nemzeti érzelmű ember va­gyok, mert úgy látom, ez az egyetlen jár­ható út.- A művészvilágban nem érez egyfajta ki­rekesztettséget emiatt?- De igen, és ez szomorúvá tesz.- Ezt a „kirekesztést" hogyan éli meg a min­dennapokban? Mondjuk, nem hívják bizo­nyos helyekre, vagy nem köszönnek vissza?- De, visszaköszönnek. Csupán nem hív­nak. De ha valahová nem hívnak, oda nem megyek. Az embernek úgyis az a fontos, ami van. Ami nincs, az nem fontos. Ha ami­att megszűnik egy régi kapcsolat, mert va­lakinek az elvei nem egyeznek az enyém­mel, csak sajnálni tudom. Mert kimarad az életéből valami, ami szerintem jó. (Újabb motor dübörög el.) Soros négy- hengeres Kawasaki, (mosolyog) Életút-névjegy Az„Érdemes művész"-díjjal kitüntetett magyar színész 1953. december 9-én született Budapesten. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ugyanebben az évben a Nemzeti Színház tagjaként kezdte pályafutását. 1982- től a Katona József Színház, 1988-tól a Radnóti Miklós Színház társulatának a tagja. 1989-től szabadfoglalkozásúként keresi a kenyerét. Játszott a veszprémi Petőfi Színház, a Komédium, a Várszínház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a kecskeméti és a budapesti Katona József Színház, és a Magyar Színház előadása­in. Színpadi alakításai mellett számos mozi- és televíziós filmben szerepelt. So­kat szinkronizál, jellemzően Bruce Willis, Mel Gibson, Eddie Murphy és Michael Douglas számára kölcsönzi a hangját. Válogatott filmográfiája: Csendkút (2007), Macskafogó 2. - A sátán macská­ja (2007), Budakeszi srácok (2006), Kútfejek (2006), Vadászat angolokra (2006) , Indiai cseresznye (2003), Üvegtigris (2001), 6:3, avagy játszd újra Tutti! (1999), A rózsa vére (1998), Ábel Amerikában (1998), Honfoglalás (1996), Ördög vigye (1992), Isten hátrafelé megy (1991), Mrozek: Mulatság (1990), Margarétás dal (1989), A végtelenek a párhuzamosban találkoznak (1986), Mami blú (1986), Uramisten (1985), Falfúró (1985), Városbújócska (1985), Eszmélés (1984), Há­zasság szabadnappal (1984), Az óriás (1984), Egy kicsit én, egy kicsit te (1984), Könnyű testi sértés (1983), Szívzűr (1982), Kojak Budapesten (1980), Rosszem­berek (1979), A három jószívű rabló (1979), Szarvassá vált fiúk (1974), Petőfi 73 (1973). Színházi szerepei (válogatás): Az anconai özvegy - kecskeméti Kato­na József Színház, A beszélő köntös - kecskeméti Katona József Színház, Fös­vény - Pécsi Harmadik Színház, Meglőttük a fényes sellőt - kecskeméti Katona József Színház, Omnibusz - kecskeméti Katona József Színház, Orfeusz az alvi­lágban - kecskeméti Katona József Színház, Magyar Színház, A revizor - Forrás Színházi Műhely, Stílusgyakorlat - budapesti Katona József Színház, Jászai Mari Színház, Komédium. hídlap 29

Next

/
Thumbnails
Contents