Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-10-18 / 41. szám

esztergom

Esztergomi diákok határtalan túrái

Gulya István

Az idén mintegy félezer tanuló utazhatott Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe az esztergomi képviselő-testület kétmilliós pályázati forrásának köszönhetően. íme, egy kis élménybeszámoló.

A tavalyi évhez hasonlóan idén szintúgy kétmillió forint pályázati forrást biztosított Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008-as költségvetésből azon középiskolai osztályok számára, akik tanulmányi kirándulás keretében a régi Magyarország történelmi emlékhelyeit keresik fel. Ahogyan arról már korábban szó esett, az esztergomi Fidelitas szervezete még 2007-ben kezdeményezte Meggyes Tamás polgármesternél, hogy a helyhatóság biztosítson önrészt pályázat útján ezen osztálykirándulásokra, hogy lehetőség szerint a királyvárosban tanuló mindegyik fiatal középiskolai tanulmányai alatt legalább egyszer részt vehessen egy ilyen tanulmányi úton, hogy ezáltal az anyaországban élő fiatalok megismerhessék a határon túli magyarság életét és problémáit - nyilvánvalóan persze elsősorban az ifjúságét kulturális és történelmi értékeit, valamint az ott élő más nemzetek hagyományait.

Ferencesek Erdélyben

Erdélyben jártunk

„Idén az osztályunk - a tizenegyedik évfolyam szokásához híven - Erdélybe kirándult Berdán tanár úr és Piusz testvér kíséretével, valamint Bánhidy László tanár úr vezetésével. Kisebb megállásokat leszámítva először Nagyváradon álltunk meg, ahol megnéztük a Szent László-templomot és a püspöki palotát. Ezután buszra szálltunk, és csak Kolozsváron szálltunk ki, ahol a főteret és a Házsongárdi temetőt néztük meg, mielőtt elfoglaltuk volna szállásunkat Székelyszentkirályon.

Vasárnap először Homoródfürdőn a Lobogó-forrásból megkóstolhattuk a borvizet, majd Csíksomlyón részt vettünk a misén és láttuk a csíksomlyói kegyszobrot. Utána a„siculicidium"- azaz a székelyirtás - emlékművét néztük meg Madéfalván. Ezután a Gyilkos-tó következett, ahol ebédeltünk, aztán gyalog átkeltünk a Békás-szoroson.

Hétfőn először Székelykeresztúron a Gyárfás-kúriát tekintettük meg; Petőfi itt töltötte utolsó napját a segesvári ütközet előtt.

Megnéztük az emlékművet és azt a körtefát, amely alatt akkor szavalta el - a hagyomány szerint - az Egy gondolat bánt engemet című versét. Ezután Segesvárra látogattunk, ahol a várat, az ódon hangulatú Schultreppét, és - a helység szülöttére, Apor Vilmosra emlékezve - a templomot is megkerestük. Következő állomásunk Szováta volt, ahol a Medve-tónál ebédeltünk, majd Orbán Balázs sírjához mentünk, ezt követően pedig Székelyudvarhelyen a szoborparkot látogattuk meg.

Kedden Marosvásárhelyen,

Nagyenyeden, Gyulafehérváron és Torockón jártunk, szerdán pedig a Tordai-hasadékban tett sétát követően előbb Kolozsvárt, majd Kőrösfőt néztük meg, amely egyben az élményekben gazdag kirándulás utolsó erdélyi állomása volt.

Dániel Márton (11/a osztály)

„Egy másik Magyarország"

„A címről: idegenvezetőnk, Vili nevezte így Erdélyt, ahol a 11/b az ez évi osztálykirándulást töltötte. Megjegyzendő, hogy Vili is székely.

Szeptember 23-án vette kezdetét az utazás. A „gúnyhatárt" Nagyváradnál léptük át. A városban megtekintettük a Szent László-székesegyházat, a püspöki palotát, valamint a hozzátartozó parkot. Vili is itt csatlakozott a csapathoz. Ha már idegenvezetőnket megemlítettük, további kísérőink voltak: Ember Pista bácsi, Zoli (a másik buszsofőr), Vilmos atya, valamint prefektusunk, Árpád atya.

Következő megállónk már a Királyhágó után Kőrösfő volt, ahol a református templomot tekintettük meg. Késő délután megérkeztünk aznapi szálláshelyünkre, Kolozsvárra. Itt megnéztük a főtéren a Mátyás-szobrot, a Farkas utcai református templomot, Mátyás király szülőházát, majd miséztünk a ferences templomban.

Másnap az első megállónk a parajdi sóbányánál volt. Itt Vili előadását hallgatva megcsodálhattuk a természet eme hatalmas és csodálatos képződményeit. Parajd után következett Marosvásárhely, ahol megtekinthettük a Kultúrpalotát, majd aznapi szálláshelyünkre, Tibódra utaztunk.A következő nap láttuk Székelyudvarhelyen a Vasszékelyt, valamint a szoborparkot, majd ismét egy családias liturgián vettünk részt az itteni ferences templomban is. Korond felé menet voltunk Orbán Balázs, a „legnagyobb székely" síremlékénél. Korondon kaptunk szabadidőt, mindenki kedvére vásárolhatott, majd Farkaslakán megálltunk Tamási Áron nyughelyénél. A kirándulás negyedik napján Gyergyó felé indultunk, megnéztük a Gyilkos-tavat, valamint besétálhattunk a Békás-szoros fantasztikus sziklaormai közé. Útban csíksomlyói szálláshelyünk felé megálltunk a mádéfalvi emlékműnél, másnap pedig egy újabb élményt adó szentmise keretében bemutatták nekünk a csíksomlyói kegytemplomot. Hazafelé megálltunk Székelykeresztúron Petőfi fájánál, valamint Segesváron. (...)"

Kajtor Zsombor és Herein Gergő 1 l/b