Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-18 / 41. szám
párkány szári seregek főparancsnokát bízták meg Esztergom és Párkány visszafoglalásával. Montecuccoli meg is jelent seregével Párkány alatt, de harcra nem került sor. Végül Forgách úgy döntött, hogy maga próbálkozik meg az ostrommal. Serege azonban nem volt egy akaraton, így a hadivállalkozás kudarcba fulladt. Forgáchot sajnos később sem hagyta el a balszerencse. v Az 1663-as török hadjárat idején Párkánynál kelepcébe csalták a törökök, és súlyos csapást mértek csapataira. Az általános felfordulásban csak gróf Zrínyi Miklós állt a helyzet magaslatán. 1663. augusztus 31-én Párkánynál rajtaütött az újvári győztes csatából visszatérő janicsárokon, és fényes győzelmet aratott fölöttük. 1664-ben De Souches tábornok - miután felszabadította Nyitrát és Lévát - Párkány ellen indult. A törökök - látván a harc reménytelenségét - visszavonultak Esztergomba, miután Párkányt a császári tüzérség teljesen szétbombázta. Evlia Cselebi korabeli török utazó leírásából képet nyerhetünk arról, hogyan nézhetett ki az ekkor elpusztult erődítmény: „A Duna folyó nyugati partján, Esztergom várával szemközt, Újvár várának földjén egy sík réten, .-.v, StOf-tTSf LOt*XJTiOQÍQ> Kdroly A párkányi csata (1683. október 9-e) és az esztergomi ostrom (1683. október 27-e) hadműveleti vázlata négyszögletű, magas, erős palánkasövényű és tömésfal kerítésű vár. Három oldalon szárazföld és keleti oldalán a Duna van. Azonban három oldalán a földbe metszett széles és mély árka van...” 1683 tavaszán Kara Musztafa nagyvezír mintegy kétszázötvenezres seregével Bécs ellen indult, hogy végleg térdre kényszerítse a Habsburg Birodalmat. A török felvonulással párhuzamosan Thököly Imre, „a kuruc király” - a török szövetségeseként birtokba vette Fel- ső-Magyarországot. A július 14-től szeptember 12-ig ostromlott Bécset Sobieski János lengyel király seregei mentik fel. A visszavonuló törököket a keresztény seregek egészen Párkányig üldözték. Miután Kara Musztafa értesült arról, hogy a keresztény seregek Esztergom bevételét tűzték ki következő célul, Párkány védelmére rendelte Kara Mohamed budai pasát 8000 harcosával. A keresztény sereg 1683. október 7-én ért Párkány közelébe. Sobieski, .akinek egységei a sereg előhadát képezték, a hadvezetés utasítása ellenére önálló vállalkozásba kezdett diadalittas seregével. A törökök azonban csapdát állítottak a lengyeleknek, és mintegy 1500 emberüket levágták a Siralom-völgyénél lezajlott összecsapásban. Október 9-én a császári és a lengyel seregek együtt indultak Párkány bevételére. A tizenhatezres muzulmán sereg bízott Thököly segítségében, ő azonban „nem ért oda időben”. Már nem volt ínyére a török szövetség és seregét inkább megóvta a nyilvánvaló vereségtől. A Lotharingiai Károly fővezérsége alatt harcoló keresztény seregek fényes győzelmet arattak Párkánynál. A párkányi diadal után Esztergom visszavétele sem váratott sokáig magára, s megindulhatott az ország török uralom alól való végső felszabadítása. A párkányi emlékünnepség programja: Október 24. (péntek) - Városi Művelődési Ház 13.00 A szabad Közép-Európa múltja és jövője - emlékkonferencia Előadók: Zénón Kosiniak-Kamysz, lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes Szakács Lajos, hadtörténész Vojtech Dangl, hadtörténész Duka-Zólyomi Árpád, EP-képviselő Sógor Csaba, EP-képviselö Szesztay Ádám, a Magyar Országgyűlés képviseletében 17.00 Györfi Lajos térszobrász kiálli tása a Városi Galériában Október 25. (szombat) - Sobieski emlékpark 10.00 Megemlékezés és ünnepi szentmise a római katolikus templomban 12.00 A párkányi csata emlékművének felavatása A rendezvény szónokai: Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere Szép Rudolf, Párkány alpolgármestere Andrzej Przewoznik, a varsói Nemzeti Műemlékvédelmi Tanács elnöke Dusán Caplovic, az SzK kormányának alelnöke Göncz Kinga, a MK külügyminiszetere Csáky Pál, az MKP elnöke Az emlékmű védnökei: Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, EP-képviselők A rendezvény fővédnöke: Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere hídlap 37
