Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-10-04 / 39. szám
A helyhatóság azért lépett fel (és partra), mert a település mintegy öt-hat éve felmondta a szigeti telekre vonatkozóan a többtucatnyi személlyel kötött használati szerződéseket, ám az azóta jogcím nélkülivé vált használók egy része nem hagyott fel az ottani területek használatával. Emellett ráadásul az engedély nélkül a szigetre épített ingatlanok használatával sem hagytak fel, a felépítményeket fenntartották. Minderre azért került sor, mert a sziget - sziget. Áll a Duna medrében, jellemzően vízi úton megközelíthető - márpedig Esztergom helyhatóságának eddig vajmi kevés eszköze volt a„külbirtokokon"a rend és a jogszerű állapotok fenntartására. A ma önkormányzati tulajdonú terület az elmúlt években, jórészt éppen a bérlők, később„csak"használók hanyagsága miatt beerdősült. A fák, facsoportok meghódította területen védett madarak fészkelőhelyei alakultak ki. Az erdősülés és a fészkelő helyek kialakulása miatt viszont már semmiképpen sem a magánjellegű használat az, ami indokolt a területen. Ez kihat az ön- kormányzat terveinek alakulására (lásd keretes írásunkat A sziget jövője címmel) és a hatóságok intézkedésére is. Emellett Helemba a bronzkor óta lakott, okirat már 1234-ben megemlíti. Akkor az esztergomi érsek gyümölcsöse volt, a dunai hajósoknak oklevél tiltotta, hogy az almafákat dézsmálják. Ma is jelentős középkori - műemlék- - romok találhatóak rajta, a sziget egész területe nyilvántartott műemlék- és régészeti lelőhely. A bronzkori, kelta és Árpád-kori leletek a föld alatt találhatóak, ahogyan a török időkben rommá vált középkori érseki kastély feltáratlan és nehezen megközelíthető maradványai úgyszintén. Utóbbiban még az esztergomi vár visszavételéről szóló tárgyalások is folytak. Mindeme - közös - örökségünk megóvásáért is ajánlatos helyreállítani az esztergomi önkormányzat fennhatóságát a szigeten. A többtucatnyi, a sziget egy-egy darabját birtokló használó egy része jogkövető módon tudomásul vette az önkormányzat eddigi fellépését. Az engedélyek nélkül emelt különböző építményekről hozott „bontási" (vagyis bontást kötelezően elrendelő) határozatoknak többféleképpen is eleget tettek. A fegyelmezettebbek elbontották a házikókat, a kevésbé fegyelmezettek felhagytak a használattal, és ebek harmincadjára hagyták a vityillókat. Jó néhányan azonban megfellebbezték a határozatokat. Az ő helyzetük sem kecsegtető, hiszen sem építési engedélyeket, sem Helemba visszavétele Az esztergomi önkormányzat munkatársai szeptember 23-án délelőtt„partra szálltak" a Búbánat-völggyel szemben fekvő Helemba-szigeten. Tulajdonosi lépést tettek: Esztergom birtokba vette, tulajdonképpen visszavette a tizennégy hektáros szigetét. Főbb adatok Esztergom a Duna 1710 folyamkilométerétől a 1726 folyamkilométerig a part és tizenegy sziget (legtöbbjüknek kizárólagos) tulajdonosa, így a Helemba- vagy Helembai- sziget is a város tulajdonát képezi. Olyan árvíz, ami a teljes szigetet elönti, átlagosan tízévente jellemző - ilyenkor viszont akár két méter magasan áll a víz a sziget területén. A sziget Búbánattal szemben, a 1711,5 és 1713 folyamkilométer között található, közel a bal- (szlovákiai) parthoz, a hajóútvonal a szlovákiai part és a sziget közt húzódik. A sziget közelítőleg másfél kilométer hosszú és száz méter széles, közepes vízállásnál mintegy száznegyvenezer négyzetméter a területe. A sziget egyharmada erdő, kétharmada kaszáló, nagyrészt beerdősült. esztergom
