Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-27 / 38. szám
címlapon két méter szélesek lettek. A kivitelezés előkészítő munkálatai 1999. szeptemberében kezdődtek meg, a GANZ-IS konzorcium tagjai pedig - a GANZ Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Rt. (a három új nyílás gyártása és szerelése), a magyar KÖZGÉP Rt. (a két szélső hídnyílás és az esztergomi kis híd), valamint a kassai Inzinierske Stavby (pillérek és hídfők újjáépítése, a kis híd vasbeton pályalemeze) - 2001. június 1-jén emelték a helyére az első hídelemet, a másodikat június 30-án, a harmadikat pedig július 27-én. Az új acélszerkezetet két uszályon szerelték össze, és beúsztatták a helyükre, így a szerelés nem igényelt állványt. Augusztus 11-én már megvalósult az összeköttetés a két part között, amelyet ünnepélyes söröshordó gurítással ünnepeltek. Magyar oldalról Meggyes Tamás esztergomi, a szlovákiai oldalról Ján Oravec párkányi polgármester gurította a Duna-híd közepéig a két teli hordót, s ott köszöntötték a magyar-szlovák Ganz-IS konzorcium munkásait. Az aszfaltozás és műszaki átadás-átvétel után október 11 -én nyitották meg az újjáépített Mária Valéria hidat a nagyközönség előtt. Szabadon a másik partra Az újjáépítés - és ezzel a két part közötti kompközlekedés - eufóriája sokáig feledtetni tudta azt is, hogy az újjáépült híd - bár összeköti a két partot - határátkelő is egyben: a párkányi oldalon lévő ellenőrző pontnál a szlovák és magyar határőrök, vámosok ellenőrizték az átutazókat. Ez főleg nagyobb ünnepekkor okozott torlódást a hídon, igaz, az uniós csatlakozás első „szellőjének"fuvallatai hatására egyre könnyebb lett az átkelés ilyenkor, és a mindennapokban is. A mindennap ingázók - hiszen a híd összekapcsolta a két part vérkeringését - közül bizonyára többen igazolni tudják az időnkénti cinkos összekacsin- tást a határon dolgozókkal: mintha a jelképpé nemesülő átkelő az időt megelőzve már korábban megelőlegezte volna a határok nélküli Európát. A helyzet 2004 májusától, az uniós csatlakozást követően tovább javult, míg végül tavaly december 20-án hivatalosan, és remélhetőleg végleg eltűntek a határok a két ország között. Mária Valéria - a magyar gyermek Mária Valéria 1868. április 22-én, Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint Erzsébet bajor hercegnő legkisebb lányaként Budán született, ennek köszönhette a „magyar gyermek" melléknevet. Édesanyja igyekezett őt magyar-nemzeti szellemben neveltetni, ezért tanítását 1883-ig Rónay Jácint püspökre bízta. Az 1890-es év megszakította az addigi felhőtlen leányéletet, ugyanis házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, Ferenc Szalvátorral, a Habsburgok toscanai ágából. Házasságukból tíz gyermek született. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején a hercegnő katonai kórházat rendezett be, majd megalapította „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt, amiért a helybéliek „Wallsee angyaláénak nevezték el. Az ausztriai fordulat után Mária Valéria elismerte az 1919. évi Habsburg-törvényt, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Ott is érte a halál, 1924. szeptember 6-án, wallseei kastélyában. HÍDÜNNEP MÁRIAVALÉRIA HÍDFŐ 2008. SZEPTEMBER 27. PROGRAMOK: 13.00 Hídfutás 14.0 Napraforgó Meseszínpad zenés gyermekműsora 14.3 Váralja Néptánc Együttes 16.00 Lattmann Béla Hídzenekara sztárvendég: Hodek Dávid /dob 17.0c Vínum Ister-Granum Regionis Borlovagrend zenés felvonulása a Poór Antal térről a Széchenyi téren és a Lőrinc utcán keresztül a Mária-Valéria hídláb parkolójáig. 18.00 Vínum Ister-Granum Regionis Borlovagrend avatási ceremóniája Közreműködnek: a Szent István Gimnázium színjátszói 19.30 Club Era Zenekar zi.o Sound Gixer koncert „utcabál” Folyamatos programok: • hagyományőrző gyerek programok, • lovagoltatás, • óriás trambulin kézműves foglalkozások, csuhézás, gyöngyfűzés... íjászkodás és csatacsillag dobálás az Aranysólyom Lovagrenddel Büfé, kemencés lepény, kürtöskalács A PROGRAMOK INGYENESEN LÁTOGATHATÓK! gomprogram.hu 8 hídlap
