Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-09-06 / 35. szám
A jövő biznisze A településeké lehet a vízkincs Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, és Kamarás Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. felelős ügyvezető igazgatója augusztus 14-én egyeztető tárgyaláson találkozott. A megbeszélés tárgyát a regionális víziközmű-szol- gáltató társaságok állami vagyonhányadának az önkormányzatok részére történő átadása képezte. 2006-ban az önkormányzat már a saját karsztkútját fúratta. Képünkön: Eck Alajos képviselő, Tósné Lukács Judit hidro-geológus, Knapp János Pál alpolgármester, valamint Meggyes Tamás polgármester Mint arról már a Hídlap is beszámolt, korábban Esztergom és a vele együttműködő nagyszámú (több mint félszáz) ön- kormányzat igényt nyújtott be a vízközmű-részvények ingyenes átadására. A vízműtulajdont lakosságuk arányának megfelelő mértékben eddig már 305 ön- kormányzat kérte a vagyonkezelőtől, ez mintegy fele azoknak a helyhatóságoknak, amelyek valamely szóba jöhető szolgáltató ellátási területén fekszenek. A kezdeményező esztergomi önkormányzat hatékonyságát jelzi, hogy Komárom-Esz- tergom megye településeinek több mint kilencven százaléka csatlakozott a kezdeményezéshez. Olyan együttműködés alakult ki, amelyben egyaránt részt vesznek fideszes és baloldali vezetésű önkormányzatok, pártonkívüli és független polgár- mesterek, valamint képviselő-testületek. Több száz település - a párthovatartozás nem számít A történet 2007 tavaszán terebélyesedett önkormányzatok közötti együttműködéssé, ekkor fordult Meggyes Tamás esztergomi polgármester a magyarországi településekhez. Az esztergomi képviselő-testület addigra már elfogadott egy határozatot, amivel igényelte a lakosságarányos részvénytulajdont, és ezzel hasonló határozatok elfogadására kívánták ösztönözni a településeket. Novemberben száz településvezető részvételével tartottak konferenciát a Szent Adalbert Központban, itt jogi, vízműves és gazdász szakemberek, tanácsadók elemezték sok szempontból az önkormányzati tulajdon- szerzést, valamint a vízművek üzemeltetését. A következő lépést decemberben tette meg Knapp János Pál esztergomi és Székely Antal oroszlányi alpolgármester, akkor kétszáznál is több önkormányzat igénybejelentését adták át a kormány képviselőjének, Kecsmár Ilonának, a Miniszterelnöki Hivatal főosztály-vezetőjének. Az akkori sajtójelentések szintén kiemelték: párthovatartozástól függetlenül törvényi jogaik alapján működnek együtt magyar települések. Feladat eszközök nélkül Hazánkban a vezetékes ivóvízzel való ellátás, a szennyvizek elvezetése és tisztítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. Ez szépen mutat a papíron, csakhogy a törvény betartásához szükséges eszközt nem kapták meg a települések. A törvényekben foglalt kötelező feladatok és a víziközmű-közszolgáltatások szervezetéséért viselt felelősség ellenére számos magyar önkormányzat sem a vízi-közmű tulajdonjogával, sem az azt működtető vagyonnal nem rendelkezik. Ennek oka a rendszerváltást követő években csak részlegesen megoldott önkormányzati vagyonátadásban keresendő. Magyarul: a feladatot megkapták az önkormányzatok, az eszközöket azonban más „vihette". A biztonságos vízellátás korunk legnagyobb kihívása A XXI. század egyik - ha nem: a - legnagyobb kihívása az egészséges ivóvíz biztosítása. Jelentősége körülbelül az energiaválság megoldásával egyenértékű. Nem kizárt, hogy évtizedeken belül egyes államok akár az ivóvíz-szükségleteik kielégítése érdekében fognak háborúzni egymással. Kedvezőtlen fejlemények Újabb információ, hogy az MNV-nél már zajlik az öt nagy vízközmű-társaság összevonásának előkészítése, mindez sajnálatos módon az önkormányzatok megkérdezése nélkül. Kormányzati forrásokból származó információk szerint az MNV megyénk legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.) tulajdonosi szerkezetének átalakítására készül, az előterjesztések szerint az ÉDV Zrt. 91,7 százalékban állami tulajdonban lévő részvényeit egy másik többségi állami tulajdonban lévő vízműtársaság, a siófoki székhelyű Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) kapná meg apport útján. Az MNV tervei szerint az eddigi öt, állami tulajdonban lévő, regionális víziközmű-cég helyett kettő anya- és három leányvállalatot kell kialakítani. Az Esztergomban is szolgáltató ÉDV Zrt. a fentiek alapján csupán egy leányvállalat lenne, látszat önállósággal. A hivatkozási alap - most is - az Új Tulajdonosi Program, de azt senki nem tudja, ezzel az akcióval mennyivel kerülnek közelebb a kisbefektetők ahhoz, hogy vízműrészvényekhez jussanak. A külföldi nagybefektetőknek viszont szabaddá válik az út... 16 hídlap
