Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-08-30 / 34. szám
közügy A mosó- és tisztítószerek összetevőiről és biztonságáról Tisztán a fogyasztókért Gábor Éva Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne használnánk otthonunkban valamilyen vegyi anyagot, akár a ruháink mosásáról, akár takarításról akár fertőtlenítésről van szó. A termékek összetevőinek, forgalomba hozatali- és biztonsági előírásainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatosan választhassuk ki azt a szert, amely legjobban szolgálja egészségünket, pénztárcánkat és környezetünk védelmét. Tudjuk-e, hogy mivel mosunk? A mosószer olyan kémiai anyagkeverék, por, pasztilla, paszta vagy folyadék, amely vízzel elegyítve képes eltávolítani a textíliából a különböző szennyeződéseket. Tisztító hatását fő komponensei, az úgynevezett mosóaktív anyagok (tenzidek) biztosítják, melyek leoldják a szennyeződést a textíliáról. Ezek aránya a mosóporokban 5-15 százalék, a folyékony szerekben még ennél is több. Ezenkívül tartalmaznak vízlágyítót, a színes foltokat (vörösbor, kávé, egyebek) elhalványító kémiai fehérítőket, habzásgátló anyagokat, a zsírokat és fehérjeeredetű szennyeződéseket feloldó enzimeket, a leoldott piszok visszarakódá- sát megakadályozó, elszürkülést gátló ve- gyületeket és optikai fehérítőket, melyek mind a mosás eredményességét segítik, és jó esetben fokozzák vagy kiegészítik egymás hatását. A mosószerek alkotórészei között szerepelnek még illatanyagok és az esztétikus megjelenést biztosító színezékek, valamint - bizonyára sokunk számára meglepetésként - nagy mennyiségben, mintegy 20 - 50 százalék arányban tartalmaznak inaktív töltőanyagokat, amelyek a mosási folyamatban nem vesznek részt, csak az anyag állagáért, a csomóso- dás megakadályozásáért, és az összetevők egyenletes eloszlásé-ért felelnek. A töltőanyagok hátránya, hogy a textíliába rakódva megkeményíthetik a ruhaneműt, és ezeknek„köszönhetően"olyan nehezek - feleslegesen - a mosószerek. Olcsóbb mosóporok gyakran egyszerű konyhasót tartalmaznak töltőanyagként, amely azonkívül, hogy nehéz, árt a mosógépnek, és szennyezi,„sózza"az édesvizeinket. Az ecet nemcsak öblítésre, hanem vízkőoldó és antibakteriális hatása révén számos egyéb tisztítási folyamatban tökéletes, olcsó és környezetvédő társ: alkalmas konyhai és fürdőszobai felületek vízkőmentesí- tésére, fertőtlenítésére, ablaktisztításra, felmosásra, légfrissítésre. Mosás után: öblítés Az öblítők a mosási folyamat zárásaként használt segédanyagok, amelyek erősítik a tiszta víz öblítő hatását, puhává, illatossá teszik a textíliát, megakadályozzák a bolyhosodást és az elektrosztatikus feltöltődési. A kereskedelemben rengetegféle öblítő kapható, melyek két nagy csoportja a normál öblítő, illetve a hatóanyagokat többnyire négyszeres meny- nyiségben tartalmazó koncentrátumok. Kevésbé közismert, hogy az öblítők hatóanyaga kisebb-nagyobb mértékben csökkenti a textília nedvszívó képességét, ezért pamut fehérneműhöz, pelenkához és frottíranyagokhoz nem érdemes öblítőszert használni, de nem tanácsos öblíteni a fekete és sötétkék kelméket sem, hiszen azon gyűrődéskor világos csíkok, élek keletkezhetnek. Az öblítők ellen szól az is, hogy rengeteg allergizáló adalékot tartalmaznak, melyek egyre többeknek okoznak bőr- és légúti panaszo- I j kát. A zöldek ezért azt java - ; solják, hogy öblítsük ecettel a ruháinkat. A kellemetlen illata nem marad meg, és nem is károsítja az anyagot. Figyeljük a csomagolást! A mosó- és öblítőszerek összetételét szigorú uniós rendeletek szabályozzák. Magyarországon sem lehet forgalomba hozni olyan termékeket, melyek alkotórészei súlyosan károsítanák a környezetet. Sajnos a legtöbb tisztítószer ennek ellenére tartalmaz foszfátot, ami az élővízbe jutva megakadályozza a káros anyagok természetes, hasznos baktériumok általi lebontásának folyamatát, és a többi vegyszer is ártalmas az élővilág számára, de a gyártó által ajánlottnál kevesebb mennyiség használatával, a foszfátmentes termékek, vagy mosószóda, mosószappan használatával hozzájárulhatunk környezetünk megóvásához. A mosószerek és öblítők forgalomba hozatalának szabályai előírják továbbá azt is, hogy a csomagoláson olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a termék nevét, a forgalmazó nevét, teljes címét és telefonszámát, a termék összetételét, a használati útmutatót és szükség szerint a különleges óvintézkedéseket. Az összetevőket mennyiségi kategóriák szerint kell feltüntetni: 5 százalék alatt; 5-15 százalék, 15-30 százalék és 30 százalék felett. A csomagoláson jelezni kell továbbá a hozzáadott enzimeket, fertőtlenítőszereket, optikai fehérítőket, tartósítószereket, illatanyagokat és a benne található allergéneket is, valamint a normál mosógép töltetre ajánlott adagolási útmutatást lágy, közepes és kemény víz esetén, jelezni kell még a csomag meny- nyiségével mosható, illetve öblíthető adagok számát is. Vásárlás előtt tanulmányozzuk gondosan a feliratokat, és vessük össze ezeket a termék árával, így sokat spórolhatunk. Tisztítószerek: legtöbbjük veszélyes! A háztartásban a mosószereken kívül használt egyéb tisztító- és ápolószerek rendeltetésük szerint nagyon sokfélék lehetnek. Legfontosabb értékeinket, az emberi egészséget és a környezetet tekintve, az ezekre gyakorolt hatásuk alapján két fő csoportra oszthatjuk őket: veszélyes és nem veszélyes készítményekre. A gyártók kötelesek termékeiket az ösz- szetevőik alapján veszélyességi osztályba sorolni, mely azt jelenti, hogy a készítmények veszélyszimbólumot és veszélyjelet, üst iihié Ilii Ilii Ilii 40 hídlap EPní! IlkS _____ MII / 11111 !!!! ■■■■■ mi
