Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)

2008-08-30 / 34. szám

közügy Az euros bankjegyeket a legmodernebb nyomdatechnikai eszközökkel védik a ha­misítás ellen, de a védjegyek sem teszik tel­jesen lehetetlenné a pénzhamisítást. Az ed­dig leggyakrabban hamisított bankjegye az ötveneuros címletű volt, amelyet nem óv­tak meg ettől a hologramm és az optikailag fogalmazódtak meg otthon és külföldön egyaránt. A jelenlegi szlovák kormányzat egyértelműen a szlovák gazdaságpoliti­ka sikereként könyveli el, amely teljesíte­ni tudta az euro bevezetéséhez szüksé­ges szigorú brüsszeli elvárásokat és kri­tériumokat. Tény és való, hogy a szlovák változó színelemek sem. A bankók eredeti­ségét legegyszerűbben tapintással vagy el­lenfényben való vizsgálattal lehet megálla­pítani (mélynyomás, hologrammos elemek, vízjegy). Ezenkívül a bankjegyek olyan ele­mekkel vannak ellátva, amelyek ultraibolya fényben azonosíthatók. A bankjegyek alap­anyaga egyébként tiszta gyapjú, az ebből készült papírra 14 szigorúan őrzött európai nyomdában nyomják a megfelelő bankók ismertetőjegyeit. Alan Greenspan, az amerikai jegybank egykori elnöke elképzelhetőnek tart­ja - no nem Szlovákia csatlakozása miatt -, hogy hamarosan az euro fogja játsza­ni a világpénz szerepét, vagy legalább­is hasonló súllyal fog rendelkezni a világ pénzpiacain, mint az amerikai dollár. Né­zete szerint az eurozóna jelentős hasznot húz az erősödő egységes pénznemből, amely nagyban hozzájárult a bankközi ka­mat csökkenéséhez a zóna országaiban, ami elősegítette az ELI jelenlegi gazdasági terjeszkedését. Nem minden arany... Az euro szlovákiai bevezetésével kapcso­latban különböző nézetek és aggályok euroellenes és euroszkeptikus - szerint az euro árt Európának, mert a különböző gazdaságokat egységes pénzügyi politi­ka folytatására kényszeríti, ami az egyes országokat a változó gazdasági környezet veszélyeinek teszi ki. Klaus szerint Brüsz- szel ugyanakkor nem képes reagálni a fejlődő országok növekvő gazdasági am­bícióira és az árak folyamatos emelkedé­sére. A cseh államfő úgy véli, hogy térsé­günk országai esetleg csak akkor válnak igazán éretté a közös európai pénznem bevezetésére, ha maradéktalanul végre­hajtották az adó- és nyugdíjrendszer, va­lamit az egészségügy reformjait. Két né­met jobboldali euroképviselő - Werner Langen és Alexander Radwan, az Európai Parlament gazdasági bizottságának tag­jai korainak tartják Szlovákia 2009. január 1-i belépését az eurozónába, mondván, hogy Szlovákia ugyan teljesíteni tudja a szükséges kritériumokat, de ami a reá­lis konvergencia, illetve az infláció mér­tékének fenntarthatóságát illeti, ez na­gyon is kétséges. A vélemények tehát merőben különböznek, a kérdés azon­ban el van döntve. Az euro-vonatra való felszállás következő lehetséges időpont­ja 2012. Akik továbbra is forintban kap­ják jövedelmüket, ki lesznek téve nak, s arra viszonylag kicsi az esély, hogy a közös európai pénz­gazdaság makroökonómiai mutatóira sok szomszédos ország irigységgel tekinthet. Mások az euro - szerintük korai - beveze tésének esetleges negatív következmé nyeitől óvnak, gondolván elsősorban az infláció lehetséges meglódulására a közös pénznem bevezetése után. Ekkor ugyanis az árfolyammozgás befolyásolására a nemzeti banknak már nem lesz lehetősége. Václav Klaus, cseh köztársasági el nők - aki közismerten és általában Mi az euro? Az eurot 1999. január 1-jén vezette be 11 uniós tagállam, éspedig Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Ír­ország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Olasz­ország és Finnország, 2001 január 1-jétől Görögország, 2007. január 1-jétől Szlovénia, 2008. január 1-jétől pedig Málta és Cip­rus. Az eurot 1999. január 1-jétől még csak átutalási rendszerben lehetett használni, az euros bankjegyek és érmék csak 2002. január 1 -jétől kerültek forgalomba. Az euro jele (€) a görög ábécé epszilon betűjéből lett kre­álva, ami utalás az európai civilizáció bölcsőjére és az €urópé szó kezdőbetűjé­re. A gazdasági és pénzügyi unió megvalósításának részletes leírását az 1992-es Maastrichti Szerződés tartalmazza, amely a közös pénzügyi politika legfőbb cél­jaként az árstabilitást határozza meg. 20 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents