Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-27 / 51. szám
gározták egyszerre ezeket a „szösszeneteket". Ami igen széles körű népszerűséget eredményezett, és aminek természetesen nagyon örülünk, mert hát megszerettek rajtuk keresztül az emberek bennünket, és megismerték a technikánkat (a módszereinket), amikkel élünk és amikkel dolgozunk, illetve tőkét, fontos kapcsolatokat hoztak nekünk.- Amikből esetleg új filmek születhetnek.- Esetleg.- Ha már a film. Amikor metróellenőrt alakított Antal Nimród öt éve készült, azóta kultikussá nemesedett Kontroll című filmjében, érezte a karszalag hatalmát?- Nekem a karszalag nem volt annyira szokatlan, mert rendelkezem némi vasutas múlttal. Gondolom, a metróellenőrök egy idő után megszokják a feléjük áradó ellenszenvet. Velem ugyanez történt a vasútnál. Ezeknek a munkáknak van egyfajta kihívás-jellege. Privát emberként meg úgy emlékszem, hogy mindig lebuktam, ha nem váltottam jegyet. Az arcomra van írva, ha lógok. Soha életemben nem szerettem a kerülő utakat.- Egyre több magyar film vonz nagyszámú közönséget. Mivel magyarázza?- Az idősebb filmes generációt fokozatosan felváltja egy feltörekvő nemzedék, akik a fájdalmas múlt boncolása helyett mai témákra és közönségre vágynak, meg arra, hogy nekik jobbnál jobb filmeket készítsenek. Talán egy kicsit több pénz is szivárog a filmezésbe. Olyan magyar színészi, rendezői és gyártói társadalom van születőben, amelyik igenis kényezteti a közönséget, és versenyképes lesz - itthon és külföldön. Azok a filmek fognak megélni, amelyek igazán jól lesznek találva.- A születése, az iskolái az Alfáidhoz-Jászberényhez, illetve Szenteshez - kötik. Most Szigetmonostoron él. Miért választotta ezt a vidéket, a Dunakanyart? Vagy netán ezt szintén az élet hozta így?- Nem akarom magamat ismételni, de igen, az élet hozta így. Merthogy megismerkedettem anno az életem párjával, aki budapesti lány volt, III. kerületi. Egy ideig ott laktunk, Békásmegyeren, ám utána kiköltöztünk a Szentendrei-szigetre, és annyira megszerettük ezt a környéket, hogy aztán itt ragadtunk.- Esztergom közel fekszik Szigetmonostorhoz. Gyakran megfordul minálunk - akár előadóművészként, akár „pónilovászként"? Úgy tudom, legutóbb a Dumakanyar című rendezvényen járt itt.- Igen. Sűrűn jön ebbe a városba?- Átutazó-félben elég sűrűn megfordulok arrafelé. S ha már a gyermeklovagoltatásról beszéltünk: annak kapcsán többször jártam ott, tavaszi és nyári, Prímás-szigeti és Széchenyi téri rendezvényekre kaptam meghívásokat, például a pünkösdi fesztivál és az Ünnepi Szent István-napok alkalmával. A fellépéseket illetően szintén vitt arra az utam, akár a Dumakanyarral, akár úgy, hogy Párkányba hívtak minket a Szőkével (söröztünk és sajtoz- tunk is), de úgymond magánszorgalomból, a családdal is olykor elruccanunk az új élményfürdőbe, és megmártózunk.- Netán szereti az esztergomi a fürdőt? Ha megépítették, akkor használni kell.- Hogyan búcsúztatja az óévet?- A szilvesztert családosán fogom tölteni, ígértem is, meg régóta szerettem volna is a családommal szilveszterezni egyet. Idén végre megtörténik.- Amellett, hogy a meghűléséből mihamarabbi felépülést kívánunk, nagyon kellemes szilveszterezést és boldog új évet kívánunk - a Hídlap olvasói nevében is!- Hasonló jókat Önöknek! Gulya István Badár Sándor 1962-ben született Jászberényben, de a legtöbb rokona szentesi illetőségű, jelenleg Szigetmonostoron él. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatára járt, Hevesi Tamás, Ternyák Zoltán, Jantyik Csaba osztálytársa volt. Az iskola után tizenkét évig a vasútnál dolgozott, először bakterként, majd forgalomirányítóként. Utánozhatatlan karakter- színész. Sajátos humora, rögtönzései és nem utolsó sorban jellegzetes figurája a kortárs magyar film izgalmas alakjává tette. Szőke András filmjeinek állandó szereplője. A „stand-up comedy" műfajával a Godot Dumaszínházban lép fel - és szerte az országban, valamint a határokon túl. Vissza-visszatérő szereplője a Fábry-show-nak. Barátjával, színésztársával, Horváth Jánossal - úti élményeik alapján - közösen írta az Amerika Avagy A Véredény Nyomában és a Jappán - Retró útikaland-könyv című műveket. Badár Sándor-filmográfia: Bakkermann (2008), Megy a gőzös (2007), Noé bárkája (2007), Lóra (2007), Hasutasok (2007), Buhera mátrix (2007), Egy bolond százat csinál (2006), Vadászat angolokra (2006), Nincs kegyelem (2006), Fancsikó és Pinta (2006), Csodálatos vadállatok (2005), Csudafilm (2005), Before Dawn (2005), Nyócker! (2004), Zsiguli (2004), József és testvérei - Jelenetek a parasztbibliából (2004), Kontroll (2003), Vagabond (2003), Rinaldó (2003), Cacho Rom (2002), A Hídember (2002), Anarchisták (2001), Öcsögök (2001), Tündérdomb (2001), lm Juli. (2000), Három (2000), Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele (2000), Gengszterfilm (1999), Jobbágyfelszabadítás (1998), Országalma (1998), Biztosítás (1998), Boise vita (1996), Boldog lovak (1995), Nyugatról keletre, avagy a média diszkrét bája (1994), Citromdisznó (1993), Kiss Vakond (1993), Európa kemping (1992), Roncsfilm (1992), Vattatyúk (1990). Idén forgatták, és jövő januárban kerül a mozikba a Papírkutyák című filmvígjátéka. hídlap 19
