Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-27 / 51. szám
esztergom Nagyra Becsült Esztergomi és Régiós Polgárok! Embert próbáló időket élünk. A bizonytalanság gondja redőzi a családfők homlokát: hogyan tovább, miből tudnak kenyeret adni az övéinek. Miközben az országos és világi kormányzók és kormányok felelőtlenségének és önzésének következményei sújtják az embereket, szeretném megnyugtatni őket: helyben rendben vannak, rendben működnek a dolgok. Rendben is fognak menni. Köszönhetően az itt élők áldozatos munkájának, felelősségvállalásának és türelmének, köszönhetően annak a gondoskodó és gyarapító programnak, amibe Esztergom jó ideje fogott. Esztergom nagy család. S mint a nagy családra, úgy számíthatnak, támaszkodhatnak egymásra az itt élő emberek, úgy támaszkodhatnak, számíthatnak a városra. Szeretnék bátorítani mindenkit: higgyen Esztergomban. Nem a szavak, szlogenek szintjén tudunk és akarunk összefogást teremteni, munkát, ezáltal biztonságot és nyugalmat nyújtani az embereknek, hanem az immáron nyolc esztendeje részletesen kidolgozott, évtizedekre tartalékot és stabilitást, előreláthatóságot jelentő gazdasági programunk révén. Esztergom meg tudja védeni magát. Meg tudja oltalmazni az övéit - és lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk, hogy a régió polgárainak szintén segítőkezet nyújtsunk. Most azonban az óesztendő vidám búcsúztatása és az új év bizakodó köszöntése kell, hogy töltse meg a szívünket. Ünnepeljünk jó kedvvel, örömmel, a szívünkben tiszta fénnyel. Esztergom fő terére mindenkit szeretettel várunk. Egy felvidéki, nyitragesztei népköltészeti alkotás, azt hiszem, szebben és jobban megragadja az évforduló hangulatát. Ezzel a felvidéki kedves kis magyar rigmussal szeretnék Kedves Mindnyájuknak hitben, egészségben gazdag, szeretethen és jó létben eltöltendő új esztendőt kívánni! „Dicsértessék a jó Isten Krisztus! / Angyal szál az égből, ruhája hófehér / csillagokon lépdel, míg a földre le ér. / Jobbjában az új év, még fátyol borítja, / de azó esztendőnek készen már a sírja. / Angyal, édes angyal, lebbencsd föl a fátylat, / hogy az új esztendőben ne érjen sok bánat. / Hozz reánk örömet, áldást, békességet, hogy melegebben süssön a nap a házunk felett.” Esztergom polgármestere Az óév és az új esztendő találkozása mindig magában hordoz valami misztikusát, a múlt és a jövő szimbólumát. Amikor éjfélt üt az óra, mintha valami egészen meghatározó fordulóponthoz érkeznénk, holott valójában semmi különös nem történik. Nem oldódnak mega világ gondjai, nem lesz vastagabb a pénztárcánk, nem múlik el a fájdalom - mégis, az új év első perceivel valamiféle remény érkezik. Remény arra, hogy eztán majd máshogy lesz, hogy mindaz, ami rossz volt, az óévvel együtt a múlté lesz, sajó dolgok velünk maradnak. Persze azután sosem így történik. Az új év nem magától lesz jobb, vagy rosszabb, nem „hoz” magával valamit. Ahhoz, hogy megvalósítsuk szilveszter éjjelén tett fogadalmunkat, magunknak kell cselekednünk. Magunknak, de nem feltétlenül egyedül. Sem itt Esztergomban, sem másutt. Együtt könnyebb. Eredményes, békét, nyugalmat hozó, egészségben és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kíván mindenkinek Ismét egy eseményekben gazdag esztendőtől veszünk búcsút, és egyúttal köszöntünk egy sok mindenben újat hozót. Úgy tűnik, az elmúlt években hagyománnyá lett, hogy így, az évfordulók tájékán mindennapokat befolyásoló események történnek. Alig egy éve, karácsony előtt néhány nappal szűnt meg a határellenőrzés, és kerültünk még közelebb egymáshoz, mi, a Duna két partján élők. Most ismét fordulóponthoz értünk, hiszen január elsejétől Párkányban is az euro váltja fel a koronát, remélhetőleg minél hamarabb a hídon átkelve sem kell pénzváltással bajlódnunk. Addig is: kívánok mindenkinek boldog, békés új esztendőt, sikerekben gazdag évet, barátságot, szeretet, egészséget mindenkinek. Szép Rudolf Párkány alpolgármestere Knapp János Pál Esztergom alpolgármestere Németh József Esztergom alpolgármestere Marosi György Esztergom jegyzője 4 hídlap
