Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-20 / 50. szám
szülők glöggöt, fűszeres forralt bort isznak. Régi hagyomány a finneknél, hogy ezen a napon a korábbi fővárosban, Turkuban kihirdetik a karácsonyi békét, melyet a rádió közvetít. A vacsora előtt még meglátogatják híres gőzfürdőjüket, és mikor mindenki tiszta ruhát vett fel, kezdődhet a vacsora, mely természetesen északi ételekből áll, mint például a hering vagy a főtt tőkehal, fűszerekkel és főtt paradicsommal. A vacsoraasztalt étkezés után azonban a finnek nem szedik le, hogy éjszaka a karácsonyi manók is jóllakhassanak. 24-e szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszé- dolni, sőt még ismerősökhöz telefonálni sem. A rokon-, barátlátogatásokat 25-én tartják. SVÉDORSZÁG ÉS NORVÉGIA A legkülönösebb karácsony bizonyára a svédeké, illetve a norvégoké lehet a számunkra, hiszen e két országban egy fahasábot helyeznek a kályhákba, és míg az le nem ég, addig tart az ünnep. Az ajándékokat pedig elég meglepő módon egy Jul- Bock nevű kecske hozza el a gyerekeknek. OROSZORSZÁG Az orosz karácsony az általános szokástól lényegesen eltérőbb, mivel Oroszországban december 31- én állítanak karácsonyfát, az ajándékokat pedig a „Gyedmaróz", vagyis a Fagyapó hozza el mindenkinek. A hagyományos orosz ünnepi vacsorából, úgy ahogy az északi népeknél, sem hiányozhat a hal, itt azonban kiegészül az ünneplés a vodkával. OLASZORSZÁG H Olaszországban a karácsonyi időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat, amikor a hegyi pásztorok leereszkednek a hegyekből, és dudaszóval kö- . . . > ISIBg AVVlk', szöntik Jézus születését. A karácsonyt Jézus születésének alkalmából nevezték el Natale-nak, ez ugyanis születést jelent. Az olasz karácsonyi vacsora jeEegzetes étele a hal, illetve nélkülözhetetlen még a panettone, a karácsonyi kalács is. Olaszországban a mi Mikulás-napunknak megfelelően, január 6-án Vízkeresztkor tartanak még egy ünnepet. Ekkor Befana, a jóságos boszorkány hoz ajándékot, csokit vagy karamellát a gyerekeknek, melyet a zoknikba tesz. A rossz gyerekek pedig szenet kapnak, pontosabban „szén” cukrot. SPANYOLORSZÁG-----------------1 Spanyolországban is hasonló a helyzet, ott is j anuár 6-án ünnepük az ajándékozást azzal a különbséggel, hogy a matadorok hazájában -----------------1 december 25-e is ünnepnap. L ENGYELORSZÁG Lengyelországban a ka- rácsony elsősorban katolikus ünnep, erős családi jelleggel. A hagyományok szerint december 24-én este kezdődik a karácsonyi ünnepkör, amikor a család minden tagja az eget figyeli, hogy megláthassa az első csillagot, amely a Betlehemi csillagot jelképezi. A lengyelek 24-én éjfélig nem esznek húst, az ünnepi asztal alá pedig szé- nát-szalmát terítenek, arra emlékezve, hogy a kis Jézus jászolban született. Érdekes lengyel babona még, hogy a karácsonyi asztalnál párosán kell ülni, máskülönben valaki szerencsétlen lesz. Sőt a vacsora végén egyszerre kell felállni mindenkinek, másik babona szerint ugyanis aki legelőször áll fel, az meghal a következő évben. Karácsonyfát a lengyelek is díszítenek, főleg mogyoróval, almával, papírdíszekkel ékesítve. FRANCIAORSZÁG A francia I :í 9 ír gyerekek a kandallónál hagyják a zoknijaikat, hogy majd azokba tegye bele Pere Noel az ajándékokat. Franciaországban szokás, hogy szinte minden otthonban készítenek makettokat, amelyen kis agyagfigurákat helyeznek el. A karácsonyfa az öreg kontinens nyugati végén nem igazán népszerű, helyette inkább fenyőág formájú tortát készítenek, amit karácsonyágnak neveznek és a karácsonyi vacsorakor szolgálják fel. A le reveillon-t pedig általában az éjféli mise után fogyasztják el a franciák. NÉMETORSZÁG A karácsonyi előkészületek Németországban már gyakran december 5-én megkezdődnek, ezen a napon látnak hozzá a németek házaik feldíszítéséhez. A jellegzetes német karácsonyi vacsora püspökkenyérből és süteményekből áll. A gyerekek ajándékkérő levelet írnak a Jézuskának, melyet az ablak- párkányba tesznek, és egy angyalka viszi el. A fák feldíszítésén kívül a dekoráció része az adventi koszorú is, melyen négy piros gyertya van, melyeket egyesével minden vasárnap gyújtanak meg, | az utolsót pedig Szenteste. A németalföldi szokások közé tartozik még az is, hogy december 4-én aranyesőágakat helyeznek el egy vízzel teli vázába, és ezek karácsony napjára ki is hajtanak. A német gyerekek egyébként nem lepődnek meg a karácsonyfa láttán, mivel szüleikkel együtt állítják és díszítik fel. Németországban az ajándékokat nem a Télapó vagy a Mikulás, hanem a Weihnachtsmann, azaz a Karácsonymanó hozza. i irffijf-j hídlap 11
