Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 31–51. szám)
2008-12-13 / 49. szám
kultúra Magyar lobogó a szír várfokon hídlap 39 nemzedéknek is adhat elegendő munkát, mondta el a régész. Az azonban nem annyira távoli jövő, hogy a pokoljelenetet ábrázoló freskóval szemközti falon a kutatók - s2ó szerint - feltárják a mennyországot. Az északi falon ugyanis egy mennyország-jelenetet ábrázoló freskó található A kutatás eredményei szerint akadnak hasonlóságok a szentföldi margati és az esztergomi vár Árpád-házi periódusa között. A „kapocs" II. András magyar király (uralkodott: 1205-1235) személye lehet. Mint a krónikákból tudjuk, a mostani hazai kutatók előtt egyszer már járt egy nagy magyar csapat Margat várában: nyolcszáz esztendővel ezelőtt az Árpád-házi uralkodó és serege 1217-ben indult a Szentföldre harcolni. Előtte azonban felkereste a Johannita szerzetesi rend birtokában álló Margat várát, és nagylelkű adományával- „örök időkre" - évi száz márkányi ezüstöt rendelt fizetni a szalacsi sóbányák jövedelméből az erődítmény fenntartására- ahol most újra magyar zászló lobog. „Út"Margatba 2005-től: A tengerparti holt városok kutatása, illetve a Tartus megyei térinformatikai adatbázis kiépítése. 2003-2004: Az Orontész-völgy keresztes barlangvárainak a megtalálása és leírása. 2003: Ásatás Tartus óvárosának középkori erődítésében, illetőleg a Crac des Chevaliers középkori „falfirkáinak" dokumentálása. 2000-2002: A keresztes időkbeli kis erődök hálózatának feldolgozása a szír tengerparti régió déli részén.-a -n Mint ahogy arról a Hídlap előző számában tudósított, a Szentföldön világszenzációra bukkantak magyar régészek, az esztergomi Major Balázs irányításával. A Major Balázs esztergomi régész, történész, tudományos arab-szakértő vezette Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (angol rövidítése: SHAM, Syro-Hungarian Archaeological Mission; a Sham arabul a történelmi Szíriát jelenti) három esztendei kutatómunkát követően számolhatott be arról, hogy a Közel-Kelet legnagyobb - eleddig nem kutatott - várában ismeretlen művésztől származó korabeli freskóra akadtak, amelynek igen plasztikus és az oltárhoz szokatlanul közeli „pokolfreskója" világszenzációnak számít. A misszió vezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Major Balázs elmondta, hogy a „kutatószervezet" közel tízéves múltra tekinthet vissza. A magyar- országi kutatók munkáját az elmúlt esztendőkben a középkori és késő-antik lelőhelyek felderítése képezte. Két évvel ezelőtt a szíriai kormány kérte fel a magyar régészcsapatot a Szentföld legnagyobb keresztes várának feltárására, tette hozzá Major. Ez azért is nagy szakmai elismerés, mivel a margati vár koncessziójára neves nyugat-európai régészek jelentkeztek, míg a magyarok anélkül nyerték el a lehetőséget, hogy pályáztak volna rá, hangsúlyozta a kutató. Pályázat, de nem eredmények nélkül, tehetjük hozzá. Hiszen a kiváló magyar szakemberek nem véletlenül nyerték el a szírek bizalmát: a civilizáció bölcsőjének is nevezett, egykori Észak-Fönícia területén az elmúlt időszak fontos régészeti eredményei, sikerei közt említhetjük példának okáért a Crac des Chevaliers középkori „graffitijeinek" a dokumentálását (a talán leghíresebb korabeli keresztes erődítmény kápolnájának a falain a középkori helyőrség martalócai által bekaristolt feliratokat találtak a magyar szakemberek), illetőleg az Orontész-völgy feltárása hasonlóképpen a magyar csapat érdeme (itt több tucat római-bizánci időkből származó, sziklába vájt barlangtelepet, kolostort és kriptát fedeztek fel). A csaknem hathektáros területnek a fel- térképezése komplex kutatási munka. Ennek részeként a magyar régészek már feltárták a XIII. századi vár egyik nagytermét, a hatalmas sütőkemencés konyhát és a vízöblítéses latrinát. A margati vár régészeti kutatása több
