Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-07-12 / 27. szám

helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Postahivatal romantikus stílusban Helytörténeti sorozatunk eddigi fejezeteitől eltérően ezúttal valamelyest könnyedebb epizódot kínálunk olvasóinknak, az esztergomi posta épületének históriája ugyanis nem túlzottan kacskaringós. A hatalmas és díszítésekkel bőven megáldott ház története mel­lett, annak alkotójáról, illetve magáról a posta históriájáról is számot adunk. > unite*'’ T alán sokan nem szeretnek eme hely­re menni - ezt nagy valószínűséggel azok a bizonyos sárga színű cetlik okoz­zák - de abban mindannyian megegyez­hetünk, hogy a Széchenyi tér 3. szám alatti saroképület sok tekintetben pati­násnak mondható. A főtér tavaly befe­jeződött felújításának tervezői és a meg­rendelők szándéka szerint bizonyára 30 hídlap nem véletlenül változtatták meg éppen ennél a pontnál a tér struktúráját. A te­rület egyik legnagyobb forgalmat lebo­nyolító épülete előtt szökőkút, pihenés­re alkalmas padok, valamint a majdani Géza fejedelem szobrának alapját képe­ző márványposztamensek várják a kor­zózó közönséget. Az új-régi hangulatot a postahivatal szép külseje követelte ki. Miként Prokoppné Stengi Marianna Mű­emléki séta című könyvében olvashatjuk „a nagy romantikus saroképület - a mai posta - Prokopp János tervei szerint épült 1863-ban.” Az L alaprajzú, egyeme­letes házat Bischitzky János vaskereske­dő építtette, tette mindezt úgy, hogy a 310 négyszögöl nagyságú sarokteleknek ekkor már tulajdonosa volt. Bischitzky és Prokopp már korábban is ismerte egy­mást, a Takarékpénztár építése kapcsán már találkoztak. Látva a mérnök mun­kájának magas minőségét, a vaskereske­dő azzal bízta meg Prokopp Jánost, hogy a városházával szemben, gazdagságához és tekintélyéhez méltó házat tervezzen és építsen. Az úgynevezett Gróh-házban 1861-ben szűnt meg a vaskereskedés, ezért volt szükség az új helyre. Az ingatlan elkészült, de már hét év múltán (érdekes módon egy újabb hét Prokopp János (1823 - 1894) Zomborból indult 1843-ban, mint felszabadult céhbeli kőműves Né­metországba. Ott hét évig, 39 kü­lönböző építkezésen dolgozott, mely munkák mellett építészi isko­lákban tanult. Végül tervező építész lett. 1850-ben tért vissza Magyaror­szágra, s Budapesten a céhbe való belépés helyett független építész­ként munkálkodott Ybl Miklóssal és Feszi Frigyessel együtt. 1853-ban a Dunagőzhajózási Társaság Duna menti építkezéseinek felügyelő­je lett. így jutott el Esztergomban, ahol is Hild Józseffel együtt előbb a Deák Ferenc utca 2. számú ház kivitelezését, majd pedig több ha­sonló volumenű munkát vállal el. 1853-ban esztergomi lányt vett el feleségül, 1862-ben végleg a város­ba költözött. Egy év múlva az érsek mérnökeként megalapította az első esztergomi vasöntödét, 1871-ben a vármegye, 1878-ban pedig a szabad királyi város mérnöke lett. Prokopp János a romantika feltétlen híve volt, így e stílusban épült házainkat nagyrészt neki köszönhetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents