Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-07-12 / 27. szám

közügy gáltatásaival (halk zene, extra törlő papír, illatosított lég) hamar a szívünkbe lopta magát. A harmadik meglátogatott hely a piac (Simor János utca, volt szemüvegke­ret gyár mellett) végén helyezkedik el. A pár éve idetelepített bódészerű építmény ugyancsak tisztességes és tiszta szolgálta­tással várja a közönséget hétköznapokon, s ami még fontosabb, ingyen. Ennek az il­lemhelynek további nagy előnye, hogy a női és férfi szektorban több, 5-5 fajansz is a vendégek rendelkezésére áll. A wc-zési lehetőségek feltárása kap­csán arra is próbáltunk fényt deríteni, hogy a közintézmények kötelesek-e be­engedni a közönséget az illemhelyei­re. Törvényi kitételt erre vonatkozólag ugyan nem találtunk, inkább a külön­böző intézményekben, művelődési ház, közgyűjtemények, könyvtár, iskolák, vá­rosháza szokásjogaival találkoztunk, me­lyekre inkább az engedékenység, mint a tiltás volt a jellemző. Az teljesen vilá­gos, hogy minden vendéglátóipari egy­ségben lehetőség van „kimenni", de en­nek természetesen a fogyasztás a felté­tele, ami annyira nem vészes anyagilag, ha figyelembe vesszük, hogy az említett patinás várhegyi műintézménynél is cir­ka száz forint per fő a beugró. Kocsmák­ból, éttermekből, cukrászdákból pedig számos akad azokon a helyeken, ahol a turisták leginkább megfordulnak Eszter­gomban, az tehát nem állítható, hogy végképp nincs alkalmas hely a kis és nagydolgok elvégzésére. Ugyanakkor a belváros frekventáltabb részein az fi­gyelhető meg, hogy a városba érkező idegenek közül többen mégsem szánják rá egy„kávé árát"arra, hogy kultúrált kö­rülmények között menjenek el WC-re, és némi exhibicionizmussal megtámogat­% Egy kis WC történelem „Már az ókori görögök is"... kezdhetnénk a históriát, és igazunk is lenne, hiszen 5 ezer évvel ezelőtt is ugyanolyan nagy hangsúlyt fektettek a szükségletek elvégzésének higiénikus körülményeire, mint manapság, de ez akkor j főként a fekália„elföldelésében"tűnt ki. A végtermékek eltávolításában természetesen a vízöblítéses WC megje- v lenése hozta a fordulatot. Az évszám 1596, ekkor Sir John f Harington, aki nem mellesleg I. Erzsébet királynő kereszt- fia volt, feltalálta a vízöblítéses illemhely szisztémáját. Ah- ■ hoz, hogy az egyre jobban elterjedő modern eszközt ne «©f koedukált, hanem külön férfi és női szektorokban lehes- -— sen használni a közvécékben, a feltalálás után 143 évnek kellett eltelnie. Ekkor egy párizsi csapszék tulajdonosa úgy döntött, hogy külön helyiségbe tereli női és férfi vendégeit. A vízöblítéses WC térnyerésének folya­mata a mai napig tart, egyes felmérések szerint a Föld lakosságának egyharmada még mindig csak a „latrina fokozatnál"tart. A latrina pedig nem jelent mást, mint egy mélyebb gödröt és az aköré felállított kapaszkodót, esetleg lécbódét. Ennek fényében becsüljük meg, ha szép kialakítású, jól működő csészére ülhetünk. va a sürgető szükséget bizony az utcán végzik el, mégpedig nem egy esetben nappal, a sokak által is rendszeresen lá­togatott helyeken. Teljesen tehát akkor nyugodhatunk meg ha a belvárosban és a kiemelt helyeken, közvécéket állít fel a város. A témával kapcsolatban a város­házától kapott anyag is erről, vagyis a szándékról szól. A dokumentum szerint az idei költség- vetésben tervként 10 millió forint szere­pel közvécék létesítésére, telepítésére. Bi­zakodásra némileg, de fantáziálásra erő­sen okot ad a projekt egyik fontos fejeze­te, mely szerint egy közvécék telepíté­sével, forgalmazásá­val foglalkozó cég ke­rült az önkormányzat homlokterébe. A B&K Kft. BK 30901 típu­sú modern, de város­képbe illeszkedő kül­ső, esztétikus és prak­tikus belső, víz- és energiatakarékos egy­sége ugyanis úgy tűnik, min­den igényt kielégít. A berendezés rendkí­vül sok jó tulajdonsággal bír: 0-24 non­stop szolgáltatásra alkalmas, lábazaton áll, vandál-biztos, full-automata, pénzér­més, mozgáskorlátozottak is igénybe ve­hetik. Nemcsak a tudományos-fantaszti­kum kedvelőinek írjuk le e helyen, hogy a berendezés fűthető, hűthető természete­sen elektromos kézszárítóval ellátott, au­tomatikusan szellőztet és a vendég belé­pésekor illetve távozásakor magától öblíti a csészét. Ezen kívül SMS-t küld a hibáról az ügyeleti központnak, mint a parkoló­jegy-automaták, problémák esetén pedig leállítja magát (nem enged be újabb fo­gyasztókat). Csak a modern technika iránt érdeklődők kedvéért jegyezzük ide, hogy ez a WC mozgásérzékelővel (nem kame­ra!) felszerelt, mely készülék jelzi a fenn­tartónak, ha valaki bennrekedt a helyen, vagy netán rosszulléte okán nem mozdul. A WC-ben LCD tábla tájékoztatja a vendé­geket a használatról, de természetesen kézmosó és kéztörlőkendő-adagoló is várja a közönséget. Az meg ugye termé­szetes, hogy a berendezés egyér­telműen jelzi az új érkezőknek, hogy az illemhely foglalt, bár ezt a vendég tá­vozásáig csak belül­ről nyitható ajtó mu­tatja. Hogy stílszerűek legyünk, mielőtt bele­lógna a bilibe a kezünk, ismét leírjuk, ez még csak terv. Ha nem erről a témáról lenne szó a fenti műszaki paraméte­reket csodálva, akár azt is írhatnánk, hogy kicsordul a nyálunk, de így csak marad a várakozással teli ámulat. A megtérüléssel kapcsolatos adalék, hogy az említett cég által forgalmazott wc bódé oldalfalán hir­detések ízléses elhelyezésére is van lehe­tőség. Remélhetőleg ezt nem hagyja ki a majdani működtető, már csak azért sem, mert a belváros másik komoly „nyűge" a reklámhirdetések civilizáltabb elhelyezé­sének problematikája, így mi esztergomi­ak két legyet üthetnénk egy csapásra. hídlap 19

Next

/
Thumbnails
Contents