Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-12 / 27. szám
1 * címlapon A kincsek históriájáról Horváth István, a Balassa múzeum régész igazgatója mesélt a Hídlapnak. A mohácsi vészt követő napokban Mária királyné hajókra rakatta a Budai Várban lévő királyi kincseket, hogy azokat Pozsonyba menekítse. Mindezt az akkori kancellár, Brodarics István jegyzeteiből tudjuk, aki a királyi udvar meneküléséről és a hajótörés részleteiről is beszámolt. A dokumentum szerint az Esztergomhoz érkező királyi hajókat, az akkori esztergomi várkapitány, Orbánczy András ágyúkkal kezdte lövetni. Orbánczy volt ekkor Szalkay érsek helyetteseként a várkapitány, de áruló, rabló szándéka miatt kibújt tisztsége alól, és a királynő ellen fordult. Eddig igazolt a történet, az pedig már a legenda része, hogy a tüzérségi támadás eredményeképpen egy vagy két, kincsekkel megrakott hajó itt süllyedt el. A titok megfejtése a régészekre vár. menyei szerint a készüléket forgalmazó külföldön lévő cég három héten belül elkészül a javítással. Amikor a berendezés újra a régészek rendelkezésére áll, a szakemberek visszatérnek, hogy folytassák a kutatást. Ennek eredményeiről remélhetőleg elsők között, a Hídlap olvasói fognak értesülni. Kis magyar búvárrégész história Kis túlzással vehetjük úgy, hogy 1052-ben indult a magyar búvárrégészet története, hiszen ez évben fúrta meg a víz alatt Zotmund Kund III. Henrik hajóit a Dunán. Búvár Kund persze -nem archeológiái céllal süllyesztette el a királyi hajókat, de tény, hogy a hazai régészet egyik legnagyobb falatjának számító leletegyüttest „állította elő” akciójával. Már ha meglennének azok a bizonyos hajók. A víz alatti régészkedéshez persze nem elég Kund testvér módszere, az „egy nagy levegő”, a folyók és tavak mélyén végzett kutatásokhoz komoly ismeretekre van szükség, így a két szakma illetve annak története mindenképpen összefügg. A magyar búvárok története a múlt század elején, Hévízről indult, elsőként ekkor nehézbúvár felszerelésben geológiai és hidrológiai megfigyelések céljával merültek le 22 méteres mélységig. 1924-ben a koppenhágai cserkész világtalálkozón Szemenyei László elsőként ér célba a búvárúszók között. 1944-ben, miután a németek felrobbantották a budapesti Margit hidat, Türr Ferec búvármester és Potári István búvár víz alatt vizsgálták a műszaki hiba miatti robbanás okait. Hazánkban az 1950-es évek elejétől kezdődött el a könnyűbúvárkodás, melynek köszönhetően számtalan véletlen, vagy tudatos régészeti kutatásra irányuló búvárakció indult. Ezekben a víz alatti munkákban még nem vettek részt szakemberek. Az első ilyen kutatásnak számító munka az Egri vár kútjának kitisztítása volt. Később, Rómer Flóris, a magyar régészet egyik kiemelkedő alakja a múlt század második felében a „szárazföldben” nyugvó kincseket rejtő területek mellett a Balatonban és a Dunában lévő romokat, régészeti szempontból fontos tárgyi emlékeket sem felejtette el. Feltérképezése során említést tett a fenék- pusztai- és a tétényi romok vízbe nyúló részeiről is. 1964-ben jelent meg Rádai Ödön Ásatások a víz alatt című könyve, melyben a magyar könnyűbúvárkodás megalapítójaként, az első magyar békaember összegezte és lajstromba vette az akkor ismert víz alatti régészeti lelőhelyeket, megemlítve számos víz alól előkerült leletet. Szakmai berkekben többen úgy vélik, hogy Rádai Ödön aktív és gyakorlatias ember lévén könyve megjelenése utáni évtizedekben sokkal több információt szerzett a lelőhelyekről. Ezt támasztja alá az, hogy 1990-ben kiadott Régészek a víz alatt és a levegőben című könyvében számos, az első, harminc évvel korábban megjelentetett könyvben nem szereplő víz alatti helyszínre, eseményre, illetve leletre utal. ÚJ HÁZAK Szentgyörgymezőn 70m2-es tégla ikerház 15 millió Ft! 80 m2-es tégla ikerház 16,5 millió Ft decemberi átadással Téglaházak: 140.000 Ft/m2 áron kulcsrakészen bárhol a megyében, vállaljuk a kivitelezést, 38-as porotherm téglából, Zalakerámia burkoló anyagokkal, szaniterekkel és Tondach tetőcseréppel. Telefon: 06-33-42-42-42, mobil 06-70-220-43-80 hídlap 7
