Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-05 / 26. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Bírák és ítéletek palotája Pöltl Zoltán Helytörténeti sorozatunkban immár számos épület régmúltból reánk maradt legendáját és megmaradt rangjának históriáját adtuk közre. Esztergom sok épülete között szinte az evidencia miatt - ti., hogy a fától nem láttuk az erdőt - „hallgattunk" a bíróság Széchenyi téren lévő palotájának történetéről. Mostanáig. Múlt heti számunkban már tanúi lehettek olvasóink annak, hogy a helyi história rovat „visszatért” a főtér kincsestárhoz hasonló miliőjébe, oda, ahol gyakorlatilag minden egyes épületnek komoly kacskaringókkal teli története van. Nincs ez másként a Széchenyi tér 22. számot viselő építményével, a bíróság épületével sem, mely 2003- ban ünnepelte századik születés- fc napját, és sok tekintetben a város í§ fi életepizódjainak tanúja volt. Az, hogy eddig nem írtunk az épületről, egyetlen logikus okkal magyarázható, a jog, a törvény szigorú világa, az ítélkezések helyszíne valahogy riasztónak tűnhetett, ha végigsiklott a főtéren a képzeletbeli tekintet. Pedig nem mindig volt a hatalmas ház Jusztícia palotája! De haladjunk sorjában! 1728-at írtak a kalendáriumokra Esztergomban, ami kor még e helyen állt a török uralom utáni első városháza, ez évben költöztek át a városi hivatalnokok a mai helyükre, az akkori Bottyán-palotá- ba. A régi városháza sem maradt üresen, hamarosan vendégfogadó lett. Mint láthatjuk, a szállodamánia már akkor fontos volt az esztergomiaknak, Kiss Ad L rienn tollából tudjuk, hogy a Fe- ! kete Sas névre hallgató fogadó nyolc szobából, két konyhából, kamrákból, pincékből és huszonnégy ló befogadására alkalmas istállóból állt, de az épülethez ezek mellett kút, házikert, kocsiszín tartozott. Egy 1840-ből származó irat szerint a városi tanács bérleti szerződést kötött egy bizonyos Brenner Károllyal, aki évi ötszáz ezüst forintért bérelte az ingatlant, melynek ez a funkciója meglehetősen sokáig, egészen 1900-ig működött, amikor a hírneves szálló épületét elbontották. A bíróság palotájának története meglehetősen autentikus forrásból, mégpedig Milánkovics Imre nyugalmazott megyei bírósági elnöktől ered, az átadás 100. évfordulóján, 2003-ban ő készítette el a hatalmas ház krónikáját, amikor az Esztergom és Vidéke azt le is közölte. Ebből a cikkből idézzük az építmény felhúzásának előzményeit: Az 1871. szeptember 22-én kelt jelentésben a város vezetése felajánlotta az igazságügy-miniszternek, hogy amennyiben az igazságügyminiszter elhatározza Esztergomban a bíróságok végleges elhelyezését szolgáló székház megépítését, abban az esetben az építési terület megszerzésében és egyebekben is tetemes áldozatot hozni hajlandók vagyunk.” Valahogy olyan sorsszerű volt az egész, ahogy az egyszeri magyar ember megszokta, hogy a peres ügyek bizony soká tartanak, no a bíróság épületével kapcsolatos előkészítéseknek, az elébb említett felajánlástól számított 25 év múlva, "5§ ntr-iss-
