Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-05 / 26. szám
esztergom Átadták a Gönczy Béla-díjat Az esztergomiak gyógyításáért A Fresenius Dialízis Központ előadótermében tartották kedden, a Semmelweis-nap alkalmából a Gönczy Béla-díj átadási ünnepségét. A Vaszary Kolos Kórház nevében Sólyom Olimpia főigazgató és Pák Gábor orvosigazgató, a város képviseletében pedig Németh József alpolgármester adta át az„Esztergo- miak gyógyításáért" elnevezésű rangos kitüntetést. Az elismerést idén a hamarosan 80 éves Zsembery Dezső nyugalmazott osztályvezető főorvos, egykori kórházigazgató kapta. A z esztergomi önkormányzat Osvai László, a közjóléti bizottság elnökének javaslatára egyhangú szavazással döntött arról, hogy 2008-ban az „Esztergomiak ^ ■ gyógyításáért” járó kitüntetést, a Dr. Gönczy Bé- ^ . la-díjat, közelgő 80. születésnapja alkalmából i , Zsembery Dezsőnek adják át. </ A képviselő-testület indoklása szerint Zsembery , ,j: Dezső számos oknál fogva érdemes a díjra. Ezek i közül a legfontosabbak: orvos-szakmai munkás- x / ságával lerakta a kórházegyesítő alapokat, mely a ’70-es években jelentősen előremutató tettnek számított. Példamutató orvos-nevelői munkásságával sokat tett a térség és Esztergom orvosi ellátásának biztosítása érdekében. Új szakmák meghonosításával öregbítette a város hírnevét, a nefrológia, a gasztroenterológia és a reumatológia vonatkozásában úttörő munkásságot fejtett ki a kórházi működés érdekében, de sokat törődött egyéb források bevonásával, felkutatásával. Szakmai tevékenységét befejezvén műgyűjtőként kiemelkedő szerepet játszott az esztergomi és környékbeli művészek munkáinak rendszerezésében, kiállítás alá való rendezésében, katalogizálása és monográfiái r "-iúv ában való megjelentetésében. " *' t x ßf i ^ N > Mint Pák Gábor méltatásából a nagyy ' ■ , ‘ ^ közönség számára kiderült, Zsembery ,f?í A ' *j 1, Dezső ugyan vasutas családban szüiSúlübí'rV EfeztíÉ / letett, és az érettségit követően a yfim MÁV-nál helyezkedett el, de másra g vágyott, és az örökséget félredobva az orvosi pályát választotta. Első •ZGöQ munkahelye a MÁV Kórház volt, ahol : I./- '• belgyógyászként a későbbi nagyhírű ' . ' Szilágyi professzor társaként endokrinológiai és gasztroenterológiai tanulmányokat folytatott. Az ’56-os szabadságharc alatt a MÁV Kórház munkástanácsának tagja volt, 1958-ban pályázta meg a dorogi belgyógyászatra kiírt állást, 1967-ben belgyógyász főorvos, majd a dorogi kórház igazgatójává nevezték ki, és ő lett 1970-ben az esztergomi és dorogi kórházak egyesítésekor a közös kórház első igazgatója. Szakmai tevékenysége mellett nagy gondot fordított a fiatalok nevelésére, pályára állítására, az Esztergomi Orvosnapok, a Dunántúli Belgyógyász Társaság Esztergomi Vándorgyűléseinek megszervezésére, majd egy alkalommal a Magyar Reumatológus Társaság országos konferenciáját is sikerült a városba invitálnia. 55 éves korában szakvizsgázott reumatológiából, iskolát teremtett, és mindig „ őrmester ti Esztergom t 'áros <)nkVrvuinyzata kfiszőntjttkaz olvasót KoarüUsint^seretes rendelése. hogy azat •&****? A ,, , ui-séaütn valamely területén magukat kiművellek, ÍXí Lnkím OnzetUn éijyógyiló ‘ orzajándiat'Esztergom klrnevenetöreghtusihez, f^éstégénetmeggnéséhez. s erről tanuhizonysagol tetuk. cseCe^deteikpekßzonysaßat nyertctel ;Hívei tehát (Dr. ZsemSery (Dezső akivówsunl^ármnateaésziég^^enjt^^ betegségetgyógyitásáhan tevékeny részvétébe bizonyította, Ot a rant ruházott hatalomnálJogra (Dr. Qönczy (Bébi díj az „‘Esztergomiai gyógyításáért ’ ammeltüntetjükM s köszönnünk méltó ívelésére.feljogosítunk íszurgom. 2OOS. juüus 1. Gönczy Béla (1868-1933) Kassán született, 1892-ben kapott orvosi diplomát Budapesten. Két évvel később műtői oklevelet, majd 1895-ben törvényszéki orvosi képesítést is szerzett. 1896-ban a megyei főorvos javaslatára kinevezték az esztergomi kórház igazgatói posztjára. 1906-ban a megye Orvosszövetségének elnöke lett. Az I. világháború után haláláig a kórház fejlesztésén és a betegellátás javításán fáradozott. Nevéhez fűződött a Kolos Kórház felvirágoztatása. 1924-ben egészségügyi főtanácsosi címet kapott, 1933-ban vonult nyugdíjba, ugyanebben az évben pedig elismerő oklevelet kapott a kormányzótól. 18 hídlap
