Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-07-05 / 26. szám

kül Esztergom nem lehet komoly idegenforgalmi tényező. Ezek mellett fontosnak tartom a testvérvárosainkon keresztül felpezs­díteni, beindítani az adott országból felénk irányuló beutazó tu­rizmust. Mindenképpen hasznos volt az eszmecsere, akár hosz- szabb távon is követendő példa lehet az ott folyó munka. Vámos Attila, az esztergomi városüzemeltetési iroda, út- és köz­mű-beruházási ügyintézője az alábbiakról számolt be a tanul­mányút kapcsán: „Bambergben a közterületeken az összes köz­mű városi tulajdonban van. Terepadottságoknak megfelelően a közúti jelzőtáblákat utcánként egyedi elhelyezéssel oldják meg, ez annyit jelent, hogy sokszor a több száz éves épületek falai­ra erősítik a közlekedési irányjelzőket. így tudják harmonizálni a mindennapi életet a műemlék- és értékvédelemmel. Ehhez kap­csolható a Bambergben élők jogkövető magatartása: ha a tábla megállni tilost jelöl, eszébe sem jut senkinek ott parkolni az au­tójával. A városkép egységéhez az is nagyban hozzájárul, hogy az utcák burkolata, a gránit szegélykövek harmonizálnak az épü­letekkel, de még a „vandálbiztos" buszmegállók is beleillenek a műemléki környezetbe. A közművek (víz, gáz, csatorna, telefon) a települést teljesen lefedik, és százszázalékosan a város által üzemeltetett cégek tulajdonában, kezelésében és üzemelteté­sében állnak. Ez igencsak megkönnyíti az ott folyó munkálato­kat és a közterületek védelmét. Az összes parkoló és az összes mélygarázs hasonlóképpen a város tulajdonát képezi, a keze­lésüket, fenntartásukat szintén a város végzi. Bambergben egy olyan térfigyelő rendszer lett kiépítve, amely a teljes települést lefedi, és amelyet 24 órás szolgálatban a közműveket üzemelte­tő cég alkalmazottai követnek. A legmegszívlelendőbb tanulság az emberek gondolkodásmódjának átvétele lehet". Kinál Katalin önkormányzati képviselő szerint:„A bambergi ta­nulmányúiról csak pozitívak a tapasztalataim. A város gyönyö­rű, a vendéglátás színvonalas, minden igényünket figyelembe vették, és igyekeztek azokat maximálisan kielégíteni. A kultu­rális programokat sokszínűnek és érdekesnek találtam. A város polgármestere és a 43 tagú képviselő-testület több tagja is részt vett egyes rendezvényeken. Ezt nem csupán kötelességből tet­ték, hanem valódi érdeklődést mutattak, nagyon barátságosan bántak velünk. Ott tartózkodásunk alatt, tiszteletünkre Eszter­gom zászlaját is kitűzték a városháza falára. Véleményem szerint a következő években Bamberget, mint a világörökség részét kel­lene megismernünk, hogy ebben a témában is hasznos tapasz­talatokat gyűjthessünka németországi testvérvárosunktól". Klaus Rubach igazgató előadásából a delegáció tagjai megismerthették a Bambergi Közüzemi Művek Kft. szerveze­A„bambergi lovas" rejtélye Esztergom és Bamberg 1993-ban kötött testvérvárosi szerződést. A számos történelmi-vallási kötődés mellett a legerősebb„kapocs"a legendás„bambergi lovas szobor" ami a város leghíresebb jelképe - és az európai művészet- történet egyik legtitokzatosabb alkotása. Ló és lovasa fe­lejthetetlen hatást kelt: nemesség, büszkeség, figyelmes­ség tükröződik a tartásukon. Kérdés azonban, mit keres egy lovas szobor a bambergi dómban, illetve leginkább: kit ábrázol, és ki alkotta. A szakértők évszázadok óta foly­tatott vitájában a modern kutató­munkák legvalószínűbb válasza: a lovas szobor a magyarok első keresztény királyát, Szent Istvánt ábrázolja, hiszen felesége, Gizella a Bamberget alapító II. Henrik csá­szár testvére volt. A jelenlegi dóm 1237-ben az Andechs-Meránia-i házból származó Eckbert bambergi püspök által lett újjáépítve. Eckbert a meráni Gertrud - II. András ma­gyar királyunk feleségének - bátyja. II. András és Gertrud leánya, a későbbi Szent Erzsébet tisztelete, közvetlenül a halála után, már a XIII. században elterjedt. Ez időben ké­szült a lovas szobor, amely Szent Istvánt ábrázolván a ma­gyarok iránti szeretet és hála jele. ti felépítését, tevékenységét és finanszírozását. Az esztergo­mi vendégek látogatást tettek a Hain Parkba, ahol a városi te­mető és kertészeti hivatal vezetője, Neuberth úr mutatta be, hogyan végzik a parkok gondozását, a zöldterületek kezelé­sét. Az esztergomiaknak innen a városi szemétfeldolgozó- és építővállalathoz vezetett az útja. A cég igazgatója itt részletes tájékoztatást adott a bambergi szelektív hulladékgyűjtésről, a szemét szállításáról. Ezek után a város útfenntartásáról hall­hattak részleteket. Mint Nagy Attila, az esztergomi Zöld-Út Kft. és az Eszköz Kft. ügyvezetője is gondolja, Bamberg szerencsésnek mondhatja ma­gát, mert az összes közmű a város tulajdonában áll, vagyis a víz-, a gáz- és a villanyszolgáltatásért a saját városuknak fizetnek az ott lakók. Az így keletkező nyereségből a település holdingja öt-hat- millió euro támogatást nyújt a különböző kulturális és sportprog­ramok rendezésére. Emellett kétmillió euros osztalékot is ad a vá­ros, ráadásul több millió euro adót fizet be az államkasszába. G.l. hídlap 15

Next

/
Thumbnails
Contents