Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-28 / 25. szám
dömös Legendák nyomában Varga Péter Dénes A legenda szó szerint annyit jelent: olvasandó dolog, amelyben a mese keveredik a valósággal, az ősi pogány hitvilág elemei az európai keresztény kultúrkörrel. Dömös és környéke is bővelkedik legendákban, lássunk most közülük néhányat! Csoda a völgyben? 1885. május első vasárnapja valószínűleg semmiben sem tért el más tavaszi vasárnapoktól, Dömös történetében azonban vastag betűkkel íródott be a dátum. Történt, hogy a Dömös háta mögött lévő völgyben a patak partján két kislány, miközben egy szép bükkfa alatt üldögélve éppen reggelizett, látta, hogy nagy fényesség támad fölöttük, melyben Szűz Mária alakját vélték fölfedezni, karján a kis Jézussal, fején fényes koronával. Attól fogva a dömösiek szombatonként rendszeresen kijártak a szent fához imádkozni, a legenda szerint pedig Szűz Mária többször is megmutatta magát az ott esdeklőknek. Később zöld farácsozattal vették körbe a csodafát, és egy kis asztalkát állítottak eléje, amelyen egy lámpa égett, körülötte a hívek számtalan mécsesével. A fa hátuljának első ága alatt egy fehér kereszt volt látható egészen 1887. április 23-ig, amikor Nedeczky Gáspár plébános hat csendőrrel kivágatta, mondván, hogy „fák mellett áldozni pogány szokás”, és egyben a zarándoklatokat is betiltotta. A hívek azonban később kápolnát építettek a fa mellett, amelynek közelében egy forrás is fakad. A hely tisztelete soha nem szűnt meg, sőt az időközben pusztulásnak indult kápolna az 1960-as években kőből falazva, vakolva, fehérre meszelve egészében megújult. A bejáratot rácsos ajtó védi, felette „Szentfa kápolna” felirat olvasható. Dobogókő históriája Hasonlóan a legendák homályába vész az is, vajon honnét kapta nevét a méltán híres kirándulóhely, Dobogókő? Ősi hiedelem szerint a hegy tetején található sziklát, követ „meghallgatva” hallhatjuk a Föld szívverését. Nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol „a Föld szíve dobog, és Atilla hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket. Érdemes megfigyelni az ideérkezőket - szinte kivétel nélkül néhány perc alatt megszállja a látogatót valamiféle belső nyugalom. Az emberfia a buszról lelépve, az autókból kiszállva, önkéntelenül is egy nagy sóhajtással fogadja magába az itt található, energiákkal átitatott levegőt. Csodaforrások Hasonló misztikus fátyol lengi körül az itteni forrásokat is: egy hiedelem szerint, ha a Fényes-forrásba belép valaki, széppé válik, a Király-kútjánál Árpád-házi királyaink jártak, amikor Dömösön tartózkodtak, az Aranyos-forrás pedig aranyat rejt, ha kimernék, medrében színaranyra lelnének a szerencsevadászok. A Három-forrás három szűz tartózkodási helye, akik néha eltűnnek, mint a tündérek, és árnyékként térnek vissza. A Kerékvágási-kútban, ha elmerül valaki, ki nem szabadul onnan, míg rabul nem ejt egy állatot, a közismert Szőke-forrás pedig egy gyönyörű szőke lány forrásvize, amely színét onnét nyeri, hogy a hajadon ott szokott mosdani. A Csele-patak mellé egykor ájtatos asszonyok aggatták ruháikat, és minthogy erre jártak a kálváriára, itt gyógyultak meg, ha betegek voltak. A Rám-hegye ércekben gazdag, Árpád vára pedig a fejedelem örökségét rejti, hiszen a hiedelem szerint Árpád ősatyánk jelentős kincset hagyott hátra, amelyek földalatti barlangokban és nagy kádakban vannak elrejtve. Ám ha a kincskeresők rájuk is találnának, felnyitni nem tudnák, mert a zárak csak messziről hozott, vérrel verítékező füvek érintésére pattannak fel. Csakhogy ezt a füvet nehéz megtalálni, mert a sátán őrzi. r~i Sony Ericsson K800Í MSFädSlldO Cyter-sjiot™ mobil alkotód beépített Xenon vakuval 6990 Ft SASVÁRI KFT. ESZTERGOM, Kossuth u. 5. Tel.: 33/411-014,06-30/552-24-42, .... _ . . -ír.. -Mobile06-30/474-12-09 Uj nyitva tartás Esztergomban: __MQPlie D OROG, Bécsi út 55. H_P: 8.00-18.00, Szó: 8.30-12.30 Tel.: 33/443-471, 06-30/901-42-15 hídlap 37
