Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-06-28 / 25. szám
sza a Zöldház bontásával, a parkoló területén a közművek áthelyezésével kezdődik, és az új, több mint 200 szobát és 350 férőhelyes mélygarázst is magában foglaló szállodaépület vasbeton szerkezetének, illetve záró födémének elkészültéig tart. Ha ez az előírásoknak megfelelően megvalósul, utána azonnal haladéktalanul indul a második szakasz, amikor sorban újulnak meg régi pompájukat idézve a most jórészt romos műemléképületek és -építmények: a Fürdő Szálló, a fedett uszoda, a gőz- és kádfürdő, és az 50 méteres medencéjű szabadtéri strand, újjáépül az egykori női fürdő, és elkészül az ötcsillagos igényeket is kielégítő, wellness- szolgáltatásokat nyújtó, egyebek közt 300 fős konferenciaközponttal rendelkező szálloda. Az épületegyüttes körül kialakuló parkok, teraszok, a Kis-Duna- partra haladó passzázs, a vendéglátóhelyek és egyéb szolgáltatóegységek nemcsak a szállóvendégek, hanem az esztergomiak örömére is szolgálnak majd. Az ügyvezető hozzátette: fontosnak tartja a lakókkal és a civil szervezetekkel való folyamatos kommunikációt és az őszinte tájékoztatást. A cégnek saját honlapja működik a www.regia-civitas.hu címen, ahol a beruházás részleteiről olvashatnak majd az érdeklődők, és ahová folyamatosan töltik fel a szerződéseket és a közbeszerzési dokumentumokat. Az ön- kormányzattal kötött szindikátusi megállapodás, mely részletesen tartalmazza a beruházás finanszírozásának részleteit, már most is olvasható. Az internetes oldal vendégkönyvén keresztül lehetőség nyílik a véleménynyilvánításra is, amelyre a munkatársak válaszolnak. Ezenkívül az építkezés megkezdése előtt, és annak során több lakossági fórumot szerveznek majd, ahol valamennyi kérdésre választ kaphatnak az érintettek. A Fürdő Szálló születése Az 1838-ban dúló hírhedt nagy dunai árvíz után Zofahl Lőrinc építész és Grämling Ignác ácsmester, feltehetően a Bazilika építésében is kulcsszerepet betöltő Páckh János tervei alapján láttak neki a szálloda építésének Hild József prímási építész felügyeletével. Akkoriban ugyanis a hévforrások vize egy állandó tavacskát táplált, amely a város közepén mocsara- sodva nemkívánatosnak bizonyult már a 19. század közegészségügyi előírásai szerint is. A tó lecsapolása és feltöltése mellett az 1600 darabból álló vörösfenyőge- renda-alapozás elhelyezése, valamint a források számára készült közel 500 méter hosszú téglával bélelt boltíves Malacsatornarendszer kiépítése jellemezte az építkezést. A Babits Mihály, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, és Széchenyi István lábnyomát is őrző épületet 1927-ben és 1964- ben alakították át jelentősen, ekkor eltűntek a jellegzetes zsalugáterek és az ajtók íves fatáblái, elbontották a kerti épületszárnyat is, ahol egykor színházterem, vendéglő és kerti terasz kapott helyet. hídlap 19 A fedett uszoda A vasbeton-szerkezetű, saját vízellátással és a korát megelőző épületgépészeti rendszerrel rendelkező „férfi uszoda" 1911-12-ben épült Váczy-Hübschl Kálmán tervei alapján. Lefedése csak 1944-ben valósult meg, ekkor vált fűthetővé is. A szecessziós stílusjegyeket viselő legjellegzetesebb külső elemei a színes mázas kerámiakocka díszek és az oromfalra állított beton víztartály. A trapéz alakú emelkedő ablaksor két-két szélső elemét sajnos befalazták, és az eredeti, külön e célra legyártott egyedi, dombormintás üvegtéglákból készült üvegezés sem látható már. Az épület belső tere is számos érdekességet rejt. Az eredetileg épített kabinsorokat az 1990-ben történt felújítás során elbontották, így tágasabb, világosabb lett az uszodacsarnok, és a tartószerkezeti pillérek is szabadon állnak. A már építéskor feszített víztükörrel kialakított medence sajátos belső eleme a Neptun-fejet formázó hatalmas vízköpő. A falon lévő műkő sárkány-domborművek eredetét és a galéria eredeti megközelítésének helyét és módját még kutatják. A Szent István strandfürdő A fürdő terveit 1927-ben készítette el a fedett uszodát is tervező Váczy- Hübschl Kálmán. A létesítmény az ország egyik legkedveltebb strandja és versenyuszodája lett egy 25 méter széles és 50 méter hosszú úszómedencével, 69 darab kicsi, 36 darab nagy és 8 darab társas öltözőkabinnal, valamint egy hatalmas, játékra és pihenésre alkalmas„ho- mokfürdővel". Építészeti kialakításában a kabinsor említésre méltó, melynek lapos teteje napozóteraszként funkcionál. A margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda után egy évvel elkészült új versenyuszoda megnyitója országos jelentőségű esemény volt, melyen kétezer érdeklődő vett részt.
