Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-06-28 / 25. szám

címlapon ság nyújtott utánpótlás-nevelésre, míg a tavaszi és júniusi ki­emelt rögbieseményeit (magyar-litván meccs, magyar bajnoki döntő) további 2 millió forinttal támogatta Esztergom. Egy kis tojáslabda történelem A sportág kialakulásában a szakemberek több legendát is emle­getnek, de a rengeteg feltételezés közül egy 1823-as történet­hez kötik a rögbi létrejöttét. Eszerint William Webb Ellis az ang­liai Rugby városában egy futballmérkőzés alatt felkapta a lab­dát, elkezdett vele rohanni, a többiek eközben utána vetették magukat és megpróbálták leteperni a földre, de nem sikerült, a kapuba érve pedig letette a labdát, majd felkiáltott: Gól! Ak­koriban a szabályok még teljesen kialakulatlanok voltak, bár a labdát kézzel már akkor is tilos volt megfogni. Ennek ellenére a többieknek tetszett az új játék és ettől kezdve ez lett a „Rugby football", azaz a Rugby városának sza­bályrendszere szerint ját­szott futball. 20 évet kellett azonban várni az első rögbiklub, a Guy's Hospital Rugby-Football Club megalakulására, de ezt kö­vetően felgyorsult a sport hivatalossá válása. 1846-ban kiadták a Rugby-Football szabálykönyvét és két évre rá különválasztot­ták a „rugby football és a football" szabályait. 1871-ben ráadá­sul megalapították a Rugby Football Uniont, amely magában foglalta Dél-Afrikát, Új-Zélandot és az ausztráliai Új-Dél-Walest is. Ebben az évben emellett megszervezték az első nemzetkö­zi rögbimeccset is, melyen Anglia mérkőzött meg Skóciával. 1900-ban a rögbi olimpiai sportág is lett, első világbajnoksá­gán pedig Franciaország nyert. Az 1920-as ötkarikás játékokon az USA végzett az első helyen, Franciaország a második helyre szorult. 1924-ben viszont a rögbi utoljára volt olimpiai verseny­szám, a döntő mérkőzés akkor ismét az USA győzelmével zárult. Ezek után Magyarországra is begyürözött a sportág, 1935 au­gusztus 10-18 között rendezték meg a VI. főiskolai világbajnok­ságot Budapesten, melyhez kapcsolódva rögbicsapat is alakult a TF-en. A 80-as évektől kezdve pedig felélénkültek a magyar | rögbisport szerelmesei. Egyre több egyesület alakult, elsőként 1979-ben a Kecskeméti Atlétika és Rugby Club, aztán a Fehér­vár Rugby Club, a Battai Bulldogok Rögbi Klub, vagy az Elefán­tok Rögbi Sport Egyesület is. Egész napos évadzáró fesztivált rendez az egyesület szombaton a Franka pályán, ahol a csapat és szurkolók kora délutántól szórakozhatnak. A játékosok egyebek közt rögbiznek a gyerekekkel, de ügyességi, sportos vetélke­dőkön is részt vehetnek a legifjabb Vitéz-drukkerek. Mi­közben a rögbisek kondérokban főznek, az idősebb szur­kolók a sörsátrakban „vitézkedhetnek", az eseményt élőzene és tűzijá­ték zárja késő este. ^ * * % V m '*■ * * * * > > * % *- - ■% * ** . hídlap 9 Harci induló „Bumm-bumm-puluj-harculuj-büszkülüj-kiki-riki-poszi- doszi". Ez a strófa már nyolc éve minden meccsen elhang­zik, ez ugyanis a Vitéz-sereg harci kiáltása, melyet Besse­nyei György Tariménesz utazása című regénye alapján vá­lasztott Stiglmayer Gábor a csapatnak. Szombaton a döntőn kiegészítő programok is várták a szurkolókat, a legfiatalabb rajongókat a rögbis mese­park, vitézi próbák, óvodás váltófutás, gyermekjátékok és ingyenes ugrálóvár szórakoztatta. A díjkiosztókat és az év legjobb játékosainak kitüntetését követően pedig a magyar rögbi fővárosában koncertek és tűzijáték zárta programokat.

Next

/
Thumbnails
Contents